Az étkezés az élet kihagyhatatlan része. Az amerikaiak hetente akár 5-6 alkalommal is az éttermeket választják ahelyett, hogy otthon étkeznének. Természetesen megvannak ennek a maga előnyei és hátrányai is, utóbbi esetben például soha nem tudhatjuk pontosan, hogy mit eszünk és mi kerül a tányérunkra.
A cikkünkben szereplő emberek fotói alá is támasztják állításunkat, ugyanis ők csak valami finomat szerettek volna enni, de ehelyett, nagy meglepetésben volt részük.
„Egy borzasztóan drága étteremben jártam, ahol a kezembe szolgálták fel az előételt.”
A hamburger leesett a földre. Mivel a tetején landolt, azt kidobta és tovább ette azt.
A kereskedő mindig tudja, hova kell ragasztani a matricát.
Ez egy tízezer forintos fogás, ami öt forintot sem ér. Nem mindig a legdrágább a legjobb.
„A barátom egy húsos pitét szeretett volna enni, aminek a belsejében szinte csak tészta volt.”
„Sárgarépa a telefonon. A pincér ezt szolgálta fel nekem.”
Hagymában felszolgált francia hagymaleves.
„Panírozott sajtrudacskákat rendeltem, de ezt kaptam helyette. A panír megvan, csak a sajt hiányzik.”
„Egy kis pohár gyümölcslevet rendeltem, de ez sokkal kisebb, mint amire én gondoltam.”
„A salátám, amit rendeltem. De, hogy rakjam ezt össze?”
„Egy kanadai étteremben a Több, mint testőr című film videokazettáján szolgálták fel nekem a desszertet.”
„Kávét kértünk egy étteremben, amit befőttes üvegben szolgáltak fel.”
„Az egyetemi büfében rendeltem négy tacot. Így kaptam meg őket.”
„A barátom küldte nekem ezt a fotót a vacsorájáról. Szerinte átverés áldozata lett.”
Desszert hamutartóban. Fincsi lehetett.
„Minden tévhit ellenére a pirítóst is el lehet rontani. A kenyerem még mindig puha.”
„Buggyantott tojásos steaket rendeltem krumplipürével. A felső kép, amit vártam, az alsó pedig, amit kaptam.”
Végül is, minden jelen volt, csak nem úgy, ahogy azt várták.
Egy szemeteslapáton felszolgált desszert. Nem tudom, volt-e valaki, aki megette.
Bónusz: Előfordul, hogy otthon elkészített ételek is meglepetést okoznak.
