Egy nő megosztotta 5 okát annak, miért hagyta ott óvodai tanári állását – Nem a pénzről van szó

Tanárnak és óvónőnek lenni rendkívül nehéz és megterhelő munka. Mindennap példát kell mutatni a gyerekeknek, akik néha egyáltalán nem viselkednek udvariasan. Jessica Gentry egy óvodában dolgozott és szeretné felhívni a figyelmet a modern oktatás problémáira és arra, hogy milyen stresszes egy tanár élete. Közösségi oldalán öt okot tett közzé, ami miatt abba kellett hagynia szeretett hivatását. Azt is elárulta, hogy ennek semmi köze a pénzhez.

Jessica abban reménykedik, hogy szavai megváltoztatják a tanárokkal szembeni hozzáállást.

Az, hogy a modern gyerekek megváltoztak csak ürügy.

Jessica úgy véli, hogy a probléma nem a gyerekekben, hanem a társadalomban, különösen a modern nevelés módjában rejlik. A gyerekek pedig pusztán áldozatai ennek a változásnak.

Napjainkban a szülők rengeteget dolgoznak és ott vannak a szociális média szörnyű hatásai is. Annak következtében, hogy a szülők kevés időt töltenek gyermekeikkel, nem tudják megfelelően fegyelmezni őket. A gyerekek nem érzik biztonságosnak a környezetüket, így a tanároknak a tanításon kívül további feladatokat kell ellátniuk. Meg kell szabniuk bizonyos határokat, valamint sok mindent meg kell magyarázni a diákoknak.

A modern gyerekek nem tanulhatják meg a szocializációt.

A legtöbb ember úgy véli, hogy napjainkban 21. századi iskolákra van szükség, ahol a gyerekek alkalmazzák a különféle technológiákat és eszközöket. Jessica szerint viszont, ennek köszönhetően a gyerekek nem szocializálódnak, nem építenek kapcsolatokat, ugyanis szinte egyáltalán nem kommunikálnak egymással. Minél több eszközt adunk a kezükbe, a helyzet annál rosszabbá válik majd.

A tanároknak kevesebb utasításra és több időre lenne szükségük a gyerekekkel.

Úgy tűnik, a technológiai megközelítés nem működik, így a tanároknak további képzésekre van szükségük ahhoz, hogy jobban együtt tudjanak működni a diákokkal. A képzéseken a tanítási idő alatt kell részt venniük, ennek következtében pedig kevesebb idő marad a tanítványaikra. Jessica szerint a gyerekektől távol tartott idő teljesen értéktelen.

A szülők egy része nem jól gondolkodik.

Jessica azt állítja, hogy manapság a szülőket nem vonják felelősségre tetteikért, még akkor sem, ha azok teljesen ésszerűtlenek. A gyerekek nem maradhatnak ki az iskolából, ugyanis akkor nem taníthatnak nekik semmit. A szülőknek partnereknek kellene lenniük az oktatás folyamatában. Ennek ellenére a szülők kiabálhatnak a tanárokkal, szülői értekezleten a telefonjaikat nyomkodják és azt gondolják, a tanárok nem szólhatnak bele semmibe.

A tanárok mentális és fizikai egészsége minden nap károkat szenved el.

Jessica úgy döntött, feladja hivatását, pedig semmit sem szeretne jobban, mint a gyerekekkel lenni. Azt mondja, a gyerekek többet érdemelnének, mint amennyit kapnak, de ő nem tehet semmit ennek érdekében. Minden fáradozása és kérése hiábavaló volt.

A tanárnő nem tudta elviselni, hogy diákjai piszkos ruhákban járnak iskolába, otthonaikban pedig láthatóan a káosz uralkodik. Tudja, hogy ennél sokkal többre lenne szükségük, mint amennyit minden erőfeszítése ellenére, ő megtud adni nekik.

Bónusz: Hogyan tudsz segíteni gyermekeid tanárainak?

Íme néhány ötlet, amivel te is segíthetsz gyermekeid tanárainak:

Segíts a tanulásban a gyermekednek! Biztosíts számára felügyeletet és támogatást és csatlakozz hozzá a kirándulásokon is! Persze, ha van rá lehetőséged. Adott esetben pedig kérj segítséget a nagyszülőktől vagy hivatalos szervektől.

Ha keveset tudsz jelen lenni, adományozhatsz társasjátékokat, könyveket, rejtvényeket, sőt, egészséges ételeket is. Nem utolsó sorban pedig, meg kell tanítani nekik, hogy tartsák tiszteletben tanáraikat, hiszen ők csak a fejlődésüket segítik.

Add Comment