HomePeopleTöbb száz gyógyult Covid-beteg EEG-je bizonyítja, hogy agyi károsodást okozhat a koronavírus!

Több száz gyógyult Covid-beteg EEG-je bizonyítja, hogy agyi károsodást okozhat a koronavírus!

Bár a koronavírust jelző tünetekkel a legtöbben már tisztában vagyunk -hirtelen szag- és ízvesztés, láz, levertség, csökkent tüdőkapacitás-, a gyógyulást követő tünetekről szinte alig tudunk valamit.

“Sokan azt gondolják, hogy meg fogják kapni a betegséget, meggyógyulnak, majd minden normalizálódni fog…de sajnos a közelmúltban végzett kutatások és tanulmányok azt mutatják, hogy a betegség lefolyását követően rengeteg hosszútávú károsodás jellemzi a gyógyultakat.” – nyilatkozta nemrégiben Zulfi Haneef, a houstoni Baylor College of Medicine neurológusa arra a tanulmányra alapozva, amelyben 620 Covid-19-ből gyógyult beteget vizsgáltak.

A több tízezer koronavírusból gyógyult beteg számos súlyos tünete közül a sok beteg által tapasztalt, furcsa neurológiai hatások számítanak a legrejtélyesebbnek.
Az esetekről szóló beszámolók és áttekintések szerint a COVID-19-el diagnosztizált betegek nagy része zavartságot, delíriumot, szédülést és nehéz koncentrációs készséget tapasztalt még a gyógyulása utáni 6-8 hét elteltét követően is .

Jelentettek azonban szép számmal olyan koronavírus fertőzésből gyógyult beteget is, akinek felépülése után nem sokkal agyvérzése, görcsrohama volt, akadt olyan is akinél agyi duzzanatot, vírus által kiváltott agyvelőgyulladást -encephalitist- diagnosztizáltak.

Az elmúlt hónapokban az orvosok nagy erővel próbálták megérteni a világot sújtó betegséget, és annak számos megnyilvánulását, a gyorsan felhalmozódó adatok elemzésével és EEG-vizsgálatok elvégzésével próbáltak rájönni, milyen károsodásokat okozhat hosszútávon a Covid-19 nevű betegség.

(EEG, azaz elektroenkefalográfia, egy elektrofiziológiai mérőeszköz, mely a idegsejtek elektromos aktivitásának vizsgálatát látja el, jellemzően koponyára helyezett elektródák segítségével.)

A vizsgálat során 620 volt COVID-pozitív beteg adatait gyűjtötték össze, a kutatásban részt vevő betegek körülbelül kétharmada férfi volt, a medián életkor pedig 61 év volt.

Az EEG vizsgálatot 420 betegnél rendelték el, az EEG elrendelések alapjául leggyakrabban a megváltozott mentális állapotot jelölték meg, hiszen a vizsgált betegek 63%-a tapasztalt némi delíriumot vagy zavartságot, közel 30%-uknak volt része enyhébb görcsrohamban, míg a betegek egy kisebb részének beszédproblémái is akadtak.

A betegek EEG-vizsgálata az agyi aktivitás rendellenességeinek teljes spektrumát mutatta. A leggyakoribb rendellenesség a diffúz lassulás volt, mely az agyi hullámok általános lassulása, amely az agyi aktivitás általános diszfunkcióját jelzi.

Az összes észlelt rendellenesség egyharmadát a frontális lebenyben (homloklebeny) fedezték fel, az agy azon részében, amely az elsődleges motoros funkciókért felel, mint például a mozgás, beszéd, logikai érvelés vagy a döntéshozatal. A homloklebeny emellett segít érzelmeink szabályozásában, viselkedésünk irányításában, és szerepet játszik a tanulási folyamatoknál is.

Az egyre növekvő bizonyítékok tehát nem engednek másra következtetni, mint arra, hogy a csupán koronavírusból való felgyógyulással még nem nyertük meg a csatát, hiszen gyakran további hosszútávú károsodással is kell számolnunk.

(A tanulmány a Seizure: European Journal of Epilepsy című folyóiratban jelent meg.)

Amennyiben érdekesnek találta a cikket, ne felejtse el megosztani ismerőseivel is azt!

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here

Most Popular

Recent Comments