Bár a koronavírust jelző tünetekkel a legtöbben már tisztában vagyunk -hirtelen szag- és ízvesztés, láz, levertség, csökkent tüdőkapacitás-, a gyógyulást követő tünetekről szinte alig tudunk valamit.
„Sokan azt gondolják, hogy meg fogják kapni a betegséget, meggyógyulnak, majd minden normalizálódni fog…de sajnos a közelmúltban végzett kutatások és tanulmányok azt mutatják, hogy a betegség lefolyását követően rengeteg hosszútávú károsodás jellemzi a gyógyultakat.” – nyilatkozta nemrégiben Zulfi Haneef, a houstoni Baylor College of Medicine neurológusa arra a tanulmányra alapozva, amelyben 620 Covid-19-ből gyógyult beteget vizsgáltak.
A több tízezer koronavírusból gyógyult beteg számos súlyos tünete közül a sok beteg által tapasztalt, furcsa neurológiai hatások számítanak a legrejtélyesebbnek.
Az esetekről szóló beszámolók és áttekintések szerint a COVID-19-el diagnosztizált betegek nagy része zavartságot, delíriumot, szédülést és nehéz koncentrációs készséget tapasztalt még a gyógyulása utáni 6-8 hét elteltét követően is .
Jelentettek azonban szép számmal olyan koronavírus fertőzésből gyógyult beteget is, akinek felépülése után nem sokkal agyvérzése, görcsrohama volt, akadt olyan is akinél agyi duzzanatot, vírus által kiváltott agyvelőgyulladást -encephalitist- diagnosztizáltak.
Az elmúlt hónapokban az orvosok nagy erővel próbálták megérteni a világot sújtó betegséget, és annak számos megnyilvánulását, a gyorsan felhalmozódó adatok elemzésével és EEG-vizsgálatok elvégzésével próbáltak rájönni, milyen károsodásokat okozhat hosszútávon a Covid-19 nevű betegség.
(EEG, azaz elektroenkefalográfia, egy elektrofiziológiai mérőeszköz, mely a idegsejtek elektromos aktivitásának vizsgálatát látja el, jellemzően koponyára helyezett elektródák segítségével.)
A vizsgálat során 620 volt COVID-pozitív beteg adatait gyűjtötték össze, a kutatásban részt vevő betegek körülbelül kétharmada férfi volt, a medián életkor pedig 61 év volt.
Az EEG vizsgálatot 420 betegnél rendelték el, az EEG elrendelések alapjául leggyakrabban a megváltozott mentális állapotot jelölték meg, hiszen a vizsgált betegek 63%-a tapasztalt némi delíriumot vagy zavartságot, közel 30%-uknak volt része enyhébb görcsrohamban, míg a betegek egy kisebb részének beszédproblémái is akadtak.
A betegek EEG-vizsgálata az agyi aktivitás rendellenességeinek teljes spektrumát mutatta. A leggyakoribb rendellenesség a diffúz lassulás volt, mely az agyi hullámok általános lassulása, amely az agyi aktivitás általános diszfunkcióját jelzi.
Az összes észlelt rendellenesség egyharmadát a frontális lebenyben (homloklebeny) fedezték fel, az agy azon részében, amely az elsődleges motoros funkciókért felel, mint például a mozgás, beszéd, logikai érvelés vagy a döntéshozatal. A homloklebeny emellett segít érzelmeink szabályozásában, viselkedésünk irányításában, és szerepet játszik a tanulási folyamatoknál is.
Az egyre növekvő bizonyítékok tehát nem engednek másra következtetni, mint arra, hogy a csupán koronavírusból való felgyógyulással még nem nyertük meg a csatát, hiszen gyakran további hosszútávú károsodással is kell számolnunk.
(A tanulmány a Seizure: European Journal of Epilepsy című folyóiratban jelent meg.)
Amennyiben érdekesnek találta a cikket, ne felejtse el megosztani ismerőseivel is azt!
