Nem véletlenül mondják, hogy minden kezdet nehéz. Rengeteg energia, munka és pénz kell ahhoz, hogy létrehozzunk valami újat. A világmárkák is elkezdték valahol és ma már szinte hihetetlennek tűnik, hogy néztek ki első termékeik. Napjainkban minden modern, a mi kényelmünket szolgálja, abban az időben azonban még a fejlesztésekkel is meggyűlt az emberek baja. A feltalálók, szakemberek, tudósok leginkább házaikban, garázsaikban dolgoztak és csak álmodhattak arról, hogy egyszer majd valami sikereset, maradandót alkotnak.
Cikkünkben bemutatjuk a világhírű vállalatok legelső termékeit, amelyeket látva azt is nehezen értjük meg, hogyan maradhattak fenn ilyen sokáig és hogyan foglalták el a piacot.
Sony rizsfőző (1946)
Masaru Ibuka, a Sony alapítója a második világháború után egy olyan termékkel rukkolt elő, amely az árammal rendelkező otthonokat ki tudja szolgálni. Azelőtt az áram ugyan adott volt, de a használati eszközök, készülékek hiányoztak a háztartásokból. Nos, Ibuka munkájának első eredménye az elektromos rizsfőző lett.
Amazon online könyvesbolt (1994)
Az Amazon működése online könyvesboltként indult 1994-ben. Jeff Bezos alapította és kezdetben cége a Cadabra nevet viselte. Egy ügyvéd azonban rosszul írta le a nevet, ezért Bezos úgy döntött, megváltoztatja azt. Így lett a Cadabra-ból Amazon.
Ikea termékek (1943)
A svéd vállalat alapítója Ingvar Kampard, aki már egészen fiatalon nagy vállalkozó kedvvel rendelkezett. Öt éves korában üzletelt, méghozzá gyufákkal. Kampard olcsó gyufákból vásárolt be, amit aztán egy kis haszonnal eladott a szomszédoknak. A Stockholmból vásárolt gyufákat követték a virágmagok, üdvözlőkártyák, karácsonyfadíszek és minden apróság, amit aztán némi profittal tovább tudott adni.
Tizenhét éves korában, 1943-ban alapította meg az IKEA-t. Tette mindezt nagybátyja konyhaasztalánál ücsörögve. Akkoriban még nem áruházakat nyitott, hanem csomagküldő szolgálatot működtetett. Ékszereket, órákat, harisnyákat és tollakat szállítottak ki, az első bútorok pedig csak évekkel később kerültek be a kínálatba.
Nintendo kártyajáték (1889)
A világhírű Nintendo 1889-ben alapult meg és akkoriban játékkártya-gyártással foglalkozott. Japánban, Kiotóban leginkább a bűnbandák tagjai szórakoztatták magukat vele. A videojáték-márka a ’80-as és ’90-es években olyan játékokkal gazdagította a világot, mint a The Legend of Zelda, a Pokémon vagy éppen a mindenki által ismert és kedvelt Mario.
LEGO fajátékok (1923)
A LEGO fajátékok története egyszerű, mégis nagyszerű. Ole Kirk Kristiansen egy dán férfi volt, aki a harmincas években bútorok készítéséhez gyűjtötte a faanyagot. Mivel túl sok volt a melléktermék, úgy gondolta, hogy a maradékokat is hasznosítja és gyermekeknek készít belőlük játékokat. Így alkotta meg a LEGO első fából készült termékeit, mint a vonatokat, autókat vagy éppen a kacsákat.
Apple Computer (1976)
Steve Wozniak neve mindenkinek ismerős, aki már valaha hallott az Apple-ről. Az első komputert 1975-ben rakta össze egy Homebrew Computer Club találkozóra, amit a Szilícium-völgyben rendeztek. Ez volt az Apple I mikrokomputer. A klub egy másik tagja, Steve Jobs, akinek neve szintén nem ismeretlen a technológia világában társult Wozniakkal, hogy értékesíthessék az elkészített gépeket. Darabonként ötszáz dollárt, azaz mai árfolyammal számolva körülbelül százötven ezer forintért árusítottak a szerkezeteket, amikkel végül ötvenezer dollárt kerestek.
Google keresőmotor (1998)
A Google a legjobb barátunk. Ezt sok tanuló mondja, amikor segítségre van szüksége valamilyen tantárgyból, de a munkahelyeken és a magánéletben is gyakran használjuk, mint elsődleges keresőt. Bár sűrűn használjuk, mégsem tudjuk, hogy létezése két Stanfordi egyetemistának köszönhető. A fiatalok mellett egy nem hivatalos alapító is részt vett a projektben. Ő Scott Hassan, aki egyébként a Google keresőmotor-kódjának megalkotója. Ő azonban távozott még azelőtt, hogy a Google-ből hivatalos cég lett volna. Most ár biztosan nagyon bánja.
Intel memóriachipek (1969)
Az Intel 4004-es egy 4 bites CPU, amit az Intel vállalat adott ki 1971-ben. A chip már a tíz mikrométeres szilíciumkapus PMOS technológiát alkalmazta, ami 29000 számítást végzett el egyetlen másodperc alatt. „A chip fő tervezője Federico Faggin és Ted Hoff volt az Intel részéről, illetve Sima Maszatosi a Busicomtól. Eredetileg a Japán Busicom cégnek készítették az általuk gyártott számológépekhez. A 4004-eshez egyedi támogató chipek is készültek.” Az Intel vállalat ugyan nagy cégként indult, de korántsem processzorgyártással kezdték a tevékenységüket. Kezdetben csakis memóriachipeket gyártottak.
PayPal fizetési rendszer (1998)
A Paypal 1998 decemberében jött létre, akkor még Confinity néven. Ez volt a készpénzes fizetés legbiztonságosabb alternatívája. A szolgáltatás, amely pénzátutalással foglalkozott 1999-ben indult el, de mindössze egy évvel később már az X.com, vagyis egy online banki társaság része lett, amit Elon Musk alapított.
Az első McDonald’s (1955)
Patrick McDonald 1937-ben nyitotta meg az Airdrome elnevezésű éttermi standot a kaliforniai Monrovia városban, a Monrovia repülőtér közelében, a Huntington Drive-on, a 66-os úton. Hamburgernek ekkor még nyoma sem volt, ugyanis Patrick csak hot-dog árusítással foglalkozott. Csak később váltott és állt át a hamburgerek készítésére és eladására. Hihetetlen gyorsasággal nyűgözték le a vevőket, azóta pedig a McDonald’s az egyik legnépszerűbb élelmiszerlánccá nőtte ki magát.
Ubisoft „Zombie” játék (1986)
Az Ubisoft Entertainment egy francia videojáték-társaság Montreuilban. Az első videojátékuk a Zombi volt, amit maga az alapító Guillemot család tervezett meg. Akkoriban még boltokban árusították a termékeket, hanem postai úton juttatták el az azt megrendelőkhöz.
Starbucks lánc (1971)
A Starbucks ma már az egész világon ismert. A washingtoni Seattle-ben nyitották meg az első kávézót 1931. március 31-én. Három korábbi San Francisco-i Egyetemi hallgató vágott bele az üzletbe, amelynek célja az volt, hogy kifogástalan minőségű kávébabból készítsenek ízletes kávét és árusítsák azt az embereknek.
A főiskolai közösségi háló – Facebook (2004)
Természetesen a Facebookot sem kell bemutatni senkinek, hiszen mára a legnagyobb közösségi oldalak egyike. Marj Zuckerberg 2003-ban hozta létre a FaceMash-t és még a főiskolai évek alatt megírta a webhely szoftverét. Eredetileg egy tetszik vagy sem játéknak indult a Harvard hallgatóinak részére, hogy eldönthessék kinek a fotója tetszik jobban vagy éppen kevésbé.
A weboldal 2004-ben bővült ki, akkor alapult meg a TheFacebook.com. Kezdet kezdetén a weboldal csak a Harvard diákjainak állt rendelkezésére, majd a többi egyetem is csatlakozhatott hozzá, mind az Egyesült Államok, mind pedig Kanada területéről. Majd a vállalat domain címe Facebook.com lett, 2006 óta pedig bárki regisztrálhat, akinek van érvényes e-mail címe és már betöltötte a tizenharmadik életévét.
