11 ismert állat, melyek teljesen máshogy néztek ki a múltban

3

Ahogy az emberek, úgy az állatvilág is folyamatosan fejlődik. Ennek oka a háziasítás eredménye vagy csak egyszerűen a természet munkája. Míg egyes állatok úgy fejlődnek, hogy hasonlóak maradnak az őseikhez, úgy más állatok drasztikusan megváltoztak és szinte rájuk sem lehet ismerni. Megváltozhat a jellemük és a küllemük is. A háziasított állatok rendszerint hozzáidomulnak a kiszolgáltatott életmódhoz, míg a vadon élő leszármazottaik megtartották a túléléshez szükséges jellemzőiket.

Mutatunk nektek 11 állatot, melyek alig hasonlítanak az őseikre.

Házi juhok

A muflont széles körben tekintik a házi juhok ősének. Az evolúció során ezek a juhok sokat idomultak az emberi környezethez. Míg a muflonok barnák, addig a juhok színe a fehértől egészen az étcsokoládé barnáig terjed. A fehér szín a szelektív tenyésztés eredménye, ugyanis a fehéret könnyebb színezni.

Házi sertés

A legtöbb házi sertésfajta a vaddisznókból származik. Régészeti bizonyítékok szerint a sertéseket az emberek háziasították a vaddisznókból. Leginkább élelmezés céljából, de a korai civilizációk a sertésbőrt pajzsként, sörtéiket kefeként, csontjaikat pedig különböző szerszámokhoz használták. A háziasítás eredménye a világos bőr, valamint az is, hogy elvesztették durva szőrzetüket és agyarukat.

Tehenek

Az aurochs egy kihalt vadmarha faj, mely Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában élt. Ezt tekintik a tudósok a ma élő házi szarvasmarhák őseinek. Azóta többféle célra tenyésztik őket. Vannak a tejelő szarvasmarhák, melyek kifejezetten nagy mennyiségű tej előállítására képesek, vagy a húsmarhák, melyek hústermelés céljából lettek tenyésztve.

Zsiráfok

A zsiráfok legközelebbi ismert rokona a mára kihalt samotherium. A samotherium nyaka fele olyan hosszú volt mint a ma élő zsiráfokénak. Eurázsia erdeiben barangolt. A hosszú nyak vélhetőleg azért alakult ki, mert a földön kevesebb élelem volt és kénytelen volt elérni a magasabb növényzetet.

Lovak

A modern ló állítólag a már kihalt eurohippusból fejlődött ki. Ezek lényegesen kisebb lények voltak. 30-60 cm magasak és alig 10 kilót nyomtak. Az evolúció során az étrendjük megváltozott a lombozat leveleiről a fűre, valamint nagyobb sebességre volt szükségük, hogy el tudjanak menekülni a ragadozók elől. Így fejlődött ki a ma élő modern ló.

Elefántok

A mocsárlakó moeritheriumot tartják a tudósok az ősi elefántok és vízilovak rokonainak. Ezek az állatok hasonlóak voltak a ma élő tapírokhoz.

Nyulak

A Nuralagus nevű állatból fejlődhettek ki. Ezek körülbelül hatszor akkorák voltak, mint a mai modern nyulak. Nem voltak valami mozgékonyak és ugrani sem tudtak. Nagyon hosszú út és idő kellett, hogy az evolúció ilyenné formálja őket. Ehhez már az emberre is szükség volt, aki tenyésztéssel alakította ilyen sokszínűvé őket.

Madarak

Ahogy a Jurassic Park című filmben is mondják, a madarak a dinoszauruszokból alakultak ki. Ezt reverz géntechnológia és a fosszilis vizsgálatok támasztják alá. Az is tény, hogy a madarak legközelebbi elő rokonaik a krokodilok.

Delfinek

A delfinek egy úgynevezett indohyus-szal állnak rokonságba. Ez egy mosómedve méretű állat volt 48 millió évvel ezelőtt. A fosszíliák azt mutatták, hogy alkalmazkodott a vízi élethez. Csontjai és bundája is olyan volt, ami alkalmassá tette, hogy sokáig a víz alatt maradhasson. Őt tartják a bálnák rokonainak is.

Cápák

Nagyon titokzatos lényeg. Egy úgynevezett helicopriont tekintenek az őseiknek. Egyébként ez az állat sokat nem változott az idők folyamán.

Baglyok

Egyes bagolyfajtákon megfigyelhető a klímaváltozás. Korábban több volt a szürke pelyhes baglyokból, de az idő során a barna változat példányaiból egyre több lett. Ennek oka, hogy fenn tudja tartani az álcázást a változó terepen.

Mit gondoltok? Írjátok meg a véleményeteket kommentben!