Talán nem kell bemutatni a Wikipédiát, a legnépszerűbb internetes enciklopédiát, ami már 2001 óta teszi könnyebbé az emberek életét. Jelenleg 301 nyelven érhető el és több, mint 40 millió bejegyzés található rajta. A legtöbb ezek közül természetesen valamiféle általános, ismeretterjesztő témájú, de akadnak jócskán olyanok is, amik nem épp ebbe a kategóriába sorolhatók!
Az alábbiakban 10 olyan furcsa tényt gyűjtöttünk össze, aminek van Wikipédia oldala… bár sajnos a legtöbb esetben csak angol nyelven.
1. A Snickers saláta
Igen, a jól ismert Snickers csokoládéból készült salátáról van szó! 🙂 Ezt tudva már nem kell csodálkozni azon, hogy az Egyesült Államokból terjedt el. A főbb összetevői az alma, a tejszínhab és a puding.
2. A komfort zaj
Az olyan modern kommunikációs programok, mint amilyen például a Skype is, az átvitel előtt eltávolítják az olyan hangokat, amik egy bizonyos hangerőszint alatt vannak, hogy csökkentsék az átvitt adatmennyiséget. Ez viszont a hallgatónak rendkívül szokatlan és zavaró lehet, így ezt utólag, mesterségesen generált zajjal helyettesítik. Ezt nevezik komfort zajnak.
3. Cooper, a macska
A statikus elektromosságról szóló angol nyelvű bejegyzésben Cooperrel, a macskával illusztrálják a jelenség működését.
4. A Wikipdédia wikipédiája
Elsőre talán furcsának hangzik, de a Wikipédiának is van saját oldala, ahol rendkívül sok információt találhatunk róla.
5. Az 52 hertzes bálna
Ez egy olyan bálna, amit eddig még nem láthattak a kutatók, csak hallhatták. Leginkább azért szokatlan, mivel sokkal magasabb hangtartományban „énekel”, mint a többi bálna, ők ugyanis 10-39 hertz közötti hangokat adnak ki.
6. A Dunbar-szám
Ezt a számot Robert Dunbar antropológus javasolta az 1990-es években. Azt hivatott megmutatni, hogy egy személy hány olyan stabil szociális kapcsolatot képes egyszerre fenntartani, ahol az adott személy ismeri a többiekkel kapcsolatos helyzeteket. Dunbar így fogalmazta meg egyszerűen: „azon emberek száma, akiknél nem érzed kényelmetlenül magadat attól, hogy beugorjatok egy italra beszélgetni, amikor egymásba botoltok az utcán”. Ez a szám egyébként átlagosan 150 és 230 között van.
7. A 30 napos február
1712-ben Svédországban 30 napos volt a február. Ennek az a magyarázata, hogy az országban még 1699-ben úgy döntöttek, hogy áttérnek a Julián-naptárról a Gergely-naptárra oly módon, hogy a következő évtől kezdve 4 évtizeden át kihagyják a szökőnapokat. Sajnos a terv nem teljesen úgy sikerült, ahogy szerették volna, ugyanis 1704-ben és 1708-ban mégis volt szökőnap, ezért ekkor már egy nappal előrébb jártak a Julián-naptárhoz képest, a Gergely-naptárhoz viszonyítva pedig 10 nap volt a hátrányuk. 1711-ben mégis úgy döntöttek, hogy visszatérnek a Julián-naptárhoz, ezért 1712-ben hozzáadtak plusz egy napot a februárhoz, ami így 30 napos lett. Végül 1753-ban mégiscsak végleg elfogadták a Gergely-naptárat.
8. A rejtett-anya fotográfia
A baba-fotózás körülbelül a fényképészettel egyidős. Ez a régmúltban nem volt könnyű feladat, ugyanis az akkori kezdetleges fényképezőgépeknek elég sok idő kellett (akár percek is) a fotó elkészítéséhez. Ezidáig pedig a modelleknek mozdulatlannak kellett maradniuk. Nos, egy baba esetében ezt nyilván nem könnyű megoldani.
Még az 1920-as években is elterjedt technika volt a rejtett-anya fotózás, aminek a lényege, hogy az anya tartja a babát, de úgy, hogy őt közben elrejtik. A végeredmény pedig sokszor elég vicces lett, legalábbis mai szemmel nézve. 🙂
9. A WC-papír pozíciója a tartón
Létezik egy angol nyelvű oldal, ami a WC-papír kihelyezésének módját taglalja. Összehasonlítja az előnyöket és a hátrányokat is.
10. A nyárfa-incidens
1976. augusztus 18-án történt a következő eset az Észak-Dél-Koreai határon. Az amerikai és dél-koreai katonák elkezdték levágni egy nyárfa ágait, mert zavarta őket az ellenség észlelésében. Az észak-koreaiak azonban megkérték őket, hogy hagyják abba, mert – állításuk szerint – a fát Kim Il Sung ültette. A katonák persze nem tettek eleget a kérésüknek, ezért az északiak fejszével támadtak rájuk és két embert megöltek, kilencet pedig megsebesítettek. Három nappal később az amerikaiak és a dél-koreaiak egy 42 perces erődemonstráció során megsemmisítették a fát, de ennél jobban nem mérgesedett el a helyzet.
