Miért látjuk a magenta színt, mikor nem kellene? – Íme a részletek

790

A bíborvörös egy lilás árnyalat, ami inkább a vöröshöz van közelebb. Sokan ezt a színt, Magentaként ismerik. Általában a művészek szokták ezt a színt használni, de csínján bánnak vele, mert a lilás árnyalatú festékek drágák és gyorsan kopnak. Ha hiszed ha nem a szemünk nem képes látni a bíborvörös színt, viszont egy Twitter felhasználó elmagyarázta miért.

Látod ezt a színt? Tudod, hogy valójában ez a szín nem létezik? Ennek az az oka, hogy nem tud belépni a fény spektrumába, és az agy egy ilyen színt generál.

Ezt a színt bíborvörösnek hívják. Ez a CMYK séma egyik fő színe. A “C” a ciánt, az “M” a magentát, az “Y” a sárgát a “K” pedig a feketét jelenti. Ezeket nyomtatás során is szokták használni.

Gondolj csak bele, hogy az iskolában miként tanítottak meg a fő színekre. Melyek azok a színek, melyekből az összes többit ki kehet keverni. Igen, jól emlékszel, ez a piros, sárga és kék, más néven a király színek, mert ezeket más színekből nem lehet kikeverni.

Nos, tisztáznunk kell, hogy a vörös és a kék színekből soha nem fogsz tiszta lilát kapni, ahogy a kék és a sárga színekből sem fogsz rendes zöldet.

A suliban nem teljesen jól tanítják meg ezt, mert valójában a fő színek a sárga, bíborvörös és a ciánkék, melynek ábrája igazából így néz ki:

Azt normálisan meg tudták tanítani, hogy azok számítanak elsődleges színnek, melyet nem lehet kikeverni két másik árnyalatból. Mikor a ciánkéket és a bíborvöröset kevered össze, akkor kapsz rendes kéket, ha a magentát és a sárgát, akkor pirosat, illetve, ha sárgát és a ciánkéket, akkor zöldet. Ezzel bizonyítható, hogy a kék és a vörös nem elsődleges színek.

“Biztos, most azon gondolkozol, hogy miért mondom azt, hogy ez a szín nem létezik, ha egyszer látom” – Szóval

Amennyiben a szem több hullámhosszúságú fényt lát, az agy generál egy színt a retina bemeneti reakcióinak összességéből. Például, ha a vörös és a zöld egyszerre jut a retinába, akkor sárga alakul ki.

De vajon mit tesz az agy, ha a szem egyszerre ismeri fel a hullámhosszokat a spektrum mindkét végén vagyis a vöröset és az ibolyát? Ebben az esetben két lehetőség van.

Az egyik verzióban az agy összefoglalja a bemeneti reakciókat a vörös és ibolya szín közötti reprodukcióval, ami zöld színt alkot – igen tudjuk nem a legjellemzőbb szín a vörös és a lila keveredésekor.

A másik verzióban az agy új színt generál a vörös és a lila keveredésekor.

A bíborvörös vagy magenta, ugyanolyan árnyalatú lesz, mint amikor az agy a második verzió szerint generál színt, de ezzel egy új színt hoz létre, mivel a valóságban ilyen árnyalat nincs. A bíborvörösnek, a többi színtől eltérően nincs fény hullámhossza.

neked mi a véleményed?