Az apuka reggel bement a lánya szobájába, hogy felébressze itt az ideje felkelni. De hirtelen meglátott egy férfit a lánya mellett feküdni, aki nem mellesleg ruha nélkül volt. Ami ezután történt, az elképesztő:
Gondolj csak bele a helyzetbe. Belépsz a lányod szobájába egy ismeretlen és ruhátlan férfi karjai közt találod meg. Mit teszel?
Az orosz származású édesapa levélben tette közzé, mit tett. „Amikor megláttam kettejüket, kimentem a konyhába reggelit csinálni. Szóltam a család többi tagjának és vártuk, hogy a fiatalok felébredjenek és kijöjjenek a szobából. Ahogy kilépett ruha nélkül az ajtón, az asztalhoz szólítottam a fiút. (Kellemetlen szituáció lehetett, hogy szegénynek leplezetlenül kellett a családdal szembenéznie) Azt gondoltam, jobb, hamar kideríteni milyen ember is ő. Feltettem néhány fontos kérdést neki, ami eszembe jutott. Előtte természetesen figyelmeztettem, hogy jobb lesz őszintén válaszolni, mert ezen múlik milyen sors vár rá. Később rájöttem, hogy ez a srác tele van szeretettel, nagyon kedves személyiség, és nem utolsó szempontból udvarias is. Megadtam az atyai áldást, miszerint járhat a kislányommal.”
Szépen lassan, egyre több dolog derült ki róla. Szegénynek nem volt könnyű és mesébe illő sorsa. Az édesapja, akinek problémái voltak az itallal, véget vetett saját életének, mikor ő 15 éves volt. Az édesanyja, nem sokra rá sorsára hagyta. 3 éven keresztül élt az utcán, emiatt nem volt igazi gyerekkora, nem is kapott senkitől szeretetet, nem volt neki se végzettsége, se munkája, még egy biztos pont sem az életében. Én hittem benne, a képességiben a tudásában. Figyeltem, hogy bánik a lányommal, és hogy mennyire tisztelik egymást. Úgy határoztam bizalmat fektetek ebbe a srácba, mert minden ember megérdemli a bizalmat és a szeretetet. Adtam hát neki a lakásunkhoz egy kulcsot, majd egy saját szobát. Adtunk neki, egy olyan családi hátteret, amiben soha nem volt része.
„Ez 15 éve történt, most ez a fiú és a lányom férj és feleség, elindítottak egy közös vállalkozást, és jelenleg is boldogságban élnek. A múlt évben a harmadik unokám is világra jött, szóval ennél boldogabb már nem is lehetek.” -ezzel zárta mondatait az édesapa, aki csak egyszerűen hitt a szeretet erejében!
