Az iskolákban a tanároknak általában a legegyszerűbb és legkönnyebb módszer szerint kellene tanítani a diákokat. Az ő érdekük is, hogy a gyerekek jó jegyeket szerezzenek, hiszen ha az osztály 90%-a folyamatosan csak rossz osztályzatokat kap, akkor az nem minden esetben csak a nebulók hibája. Tény, hogy a kicsik még nem találnak összefüggéseket a bonyolult dolgok között, de pont ezért kellene nekik a legkönnyebb verziót tanítani. Nyilván egyetlen tanár sem szeretné, ha amiatt veszítené el az állását, mert a szülők bepanaszolják, hogy érthetetlen órákat tart a fiataloknak és indokolatlan rossz jegyekkel sújtja őket, ha valamit nem tudnak. Természetesen a diákokat sem kell félteni, hiszen bőven akadnak olyanok, akik lusták tanulni, de olyan miatt nem kaphatnának rossz jegyet, mert a dolgozatukban esetleg felcserélnek két számot egyetlen műveleten belül, főleg, ha az eredményt egy kicsit sem befolyásolja.
Pedig pontosan hasonló dolog történt Pabianice városának iskolájában, ahol a matematika tanárnő pontokat vont le azért, mert a diák a szorzásnál megcserélte a két számot. Nem kapta meg a maximális pontszámot azért, mert 4X6 helyett 6X4-et írt. A szülők természetesen felháborodtak, mikor kiderült, hogy mit tett a tanár nő, aki azzal próbált védekezni, hogy a sorrend sokkal fontosabb, mint az eredmény. (MIÓTA?)
Kérdem én, befolyásolja-e a művelet eredményét az, ha két darab szám összeszorzása esetén felcserélem a számokat? Egy harmadik-negyedik osztályos diáknál miért nem mindegy, hogy mely sorrendet választja a művelet elvégzéséhez?
A szülők abszurdnak találták a tanár érvelését, mert nem elég, hogy egy fiatal tanulónak 45 percen keresztül fejben számolásokat kell végeznie, még azzal is foglalkozzon, hogy a feladat milyen sorrendet ír elő, ami számukra még nem annyira egyértelmű, mint egy felnőtt ember számára. Sőt, bizonyára több szülő is elbukott volna, hiszen ők sem gondolják, hogy ez egy fontos kritérium.
A szövegértés, amúgy is a magyar órához tartozik. Ott bőven kapnak olyan jellegű feladatokat, ahol a szövegnek bizonyos részeit kell megfejteniük. Mivel a szülők igazságtalannak ítélték az egész szituációt, a dolgozatról fényképet is készítettek, amit feltettek a közösségi oldalakra. Kíváncsiak voltak arra, hogy más is úgy gondolja-e, ahogy ők.
Nem is kellett sokat várni, mert a kép alá egyből megérkeztek a kommentek. Mint mindenben úgy ebben az esetben is megoszlottak a vélemények. Egyesek maximálisan egyet értettek a szülőkkel és védték a gyereket, mások viszont a tanárnőnek adtak igazat.
Na, de ki dönti el, hogy kinek van igaza ebben az esetben??
Az egyik hozzászóló az alábbiakat írta:
„Nyilvánvaló hibák vannak a művelet elvégzésében. Ha pedig valaki nem veszi észre az egyértelmű problémákat, akkor annak fogalma sincsen a módszertanról és vissza kellene ülnie az iskolapadba.”
Egy másik kommentelő a következőket jegyezte meg:
„A szorzás mindkét irányban működik. Így akarnak emberek millióitól pénzt lehúzni, mert a szülő tuti el fogja vinni a gyerekét külön tanárhoz, hogy segítsen neki az ilyen egyértelmű feladatok elvégzésében. Kíváncsi vagyok, hány éves volt az a tanár, aki a dolgozatokat javította. Pszichológiailag már valószínűleg nem volt ép, annyira az agyára ment a tanítás.”
A következő komment ez volt:
„Úristen… hogyan tanítanak manapság az iskolában. Nem teljesen mindegy, hogy a négyet szorzom hattal, vagy a hatot néggyel? Az eredmény teljesen ugyanaz.
Nektek mi a véleményetek az esetről? Jogos, amit a tanárnő állít vagy a gyerek és annak szülei mellé álltok?
