Mind voltunk már stresszes helyzetben, s ilyenkor a hátunk közepére sem kívántunk bizonyos helyzeteket, embereket. Akadtak, akiket olyannyira megviseltek a negatív érzelmek, hogy nem látott kiutat a sötétségből és mély depresszióba zuhant. Persze nem csak egyfajta depresszió létezik. Nemcsak azok az emberek lehetnek legmélyebben, akik nem esznek, nem isznak, nem alszanak, nem mosolyognak, hanem azok is, akik pont az ellenkezőjét csinálják. Rendszeresen mosolyognak, de belül felemészti őket a sötétség.
Pontosan ez volt a híres Robin Williamssel, és a Linkin Park frontemberével, Chester Benningtonnal. Sem a családjuk, sem a barátaik, sem kollégáik nem vették rajtuk észre, hogy nagy baj van. Sajnos ennek meg is lett a böjtje, ugyanis mindketten saját kezük által hunytak el. Robin Williams 2014-ben, Chester pedig 2017-ben.
Mai cikkünk során egy olyan fiatalembert hoztunk el nektek, aki szintén beleesett a depresszió és a mentális problémák spiráljába, amiből egyszerűen nem tudott kimászni. A 22 éves David Marsdenre holtan találtak rá otthonában hónapokkal azután, hogy mentális egészsége rohamosan romlani kezdett.
A probléma akkor kezdődött, mikor 2019 júniusában családjával karöltve nyaralni ment Jamaicába. Azt remélték, hogy békességben, boldogságban képesek lesznek eltölteni néhány napot, de az álom, hamar rémálommá vált. A családtagok közösen osztoztak a szobákon, ennek következtében pedig Davidnek édesanyjával kellett aludnia. Arra azonban nem számított, hogy minden egyes éjszakáját megkeseríti anyukája horkolása, amitől egyre ingerültebb és ingerültebb lett.
Ez nemcsak az első éjszaka okozott gondot, hanem mindennap, ezért anyja úgy döntött, hogy idő előtt visszaküldi fiát Angliába, hogy ki tudja magát pihenni. David örömmel fogadta az ötletet, viszont hazatérve sem tudott elaludni, mert olyan mélyen élt benne anyja horkolása. Tartós álmatlanság alakult ki, melytől még rosszabbul kezdte érezni magát.
Olyan szinten romlani kezdett az állapota, hogy ijesztő depresszió tört rá. Felhagyott a kondizással, az egészséges életmód követésével, sőt még a munkahelyét is ott hagyta. Korábban egy laboratóriumban dolgozott a manchesteri Stepping Hill Kórházban, ám kollégái is észrevették, hogy valami nincs rendben vele. Elkezdték kezelni a kórházban, hátha megoldást nyújthatnak neki álmatlanságára. Több gyógyszeres kezelést is bevállalt, de X nap után hazaengedték.
David nem látott más kiutat ebből a körforgásból, csak ha itt hagyja a földi világot. A szomszédok szerint többször járkált a tömbház körül és közben sírt. Testére édesanyja talált rá az otthonában november 21-én. Fiona, David anyukája elmesélte, hogy volt alkalom, mikor fia olyan szinten el volt keseredve, hogy térde borult előtte, megölelte a térdeit és sírva könyörgött, hogy segítsen neki elmenni ebből a világból.
Fiona azt mondta, hogy Davidnek korábban nem volt mentális egészségi problémája. Boldog volt, és ami még fontosabb, elégedett volt az életével.
„David jószívű, gondoskodó és helyes fiatalember volt. Segítőkész volt, és képes lett volna minden embernek segíteni. Ez volt a célja. Mindenkiben a jót látta, egy igazi angyal volt. Nem hinném, hogy ezt bárki is látta volna előre. Annak ellenére, hogy sok embernek segített, magán sajnos képtelen volt. Az iskolában mindig jól teljesített, szívesen töltötte szabadidejét edzőteremben és velünk, a családjával is szeretett lenni.” – mondta az édesanyja.
Isten nyugosztalja!
