34 döbbenetes tény Japánról, ami bizonyítja, hogy ők a legérdekesebb nemzet a földön.

A japán nép kultúrája jelentősen különbözik a világ többi országának kultúrájától. Rengeteg hagyományuk van, amit igyekeznek betartani és a fiatalabb generációknak továbbadni. Összesen 34 pontot gyűjtöttünk össze erről a keleti országról, amely összefoglalja a japánok emberek törvényeit, szokásait. Lehetséges, hogy annyira megtetszik, hogy már csomagolsz is és foglalod a jegyet az első Tokiói járatra.

 

Japánban nem számít ritkaságnak, hogy a nők megajándékozzák a férfiakat Valentin-napon. Ez azért van, mert a férfiak félnek kezdeményezni, és ez egy remek alkalom, hogy ők tegyék meg az ,,első lépést”.

A többi országgal ellentétben, a japánok csak két részes hóembereket készítenek.

A hal és tengeri herkentyűk nagyon olcsónak számítanak, ám a gyümölcsökért horribilis összeget kell fizetni. Egy darab alma körülbelül 500 Forintba kerül, míg egy fürt banán majdnem 1200 Forintba. A legdrágább gyümölcsök között van a dinnye és Tokió belvárosában akár 60 ezer Forintot is elkérhetnek érte.

Amerikában és úgy a nyugati országokban a Coca Cola a karácsony egyik legjellemzőbb kereskedelmi szimbóluma. Japánban a KFC jelenti mindezt. Olyannyira, hogy rengeteg családnál a karácsonyi menü részét is képezik ezek a gyors ételek.

A felnőtteknek szóló videók és filmek abszolút behálózza a mindennapjaikat. Nincs olyan bolt, ahol ne lenne legalább egy olyan részleg, ahol csak és kizárólag “felnőtt” tartalmú könyveket és filmeket árusítanak. A nagyobb plázákban 2-3 emeletnyi intim-shop várja a ,,kíváncsi” vendégeket.

A Japánok delfinhúst is esznek. Általában levest készítenek belőle, bár sokszor nyersen is elfogyasztják. Az íze elmondásuk alapján nem hasonlít a halakéhoz.

Japánban külön metrókocsik vannak a nők számára. Többnyire a reggeli csúcsforgalomban használják ezeket, hogy a nagy tömegben elkerüljék a különféle zaklatásos eseteket és egyfajta biztonságot nyújtsanak számukra.

A japánok nem mehetnek egyből haza munkaidő után. Meg kell várniuk, míg a főnökük hazaengedi őket, gyakran minden előzetes egyeztetés nélkül, három – négy órákat is túlórázhatnak.

Az tanévek az iskolában április 1-jén kezdődnek, és trimeszterekre vannak bontva.

A japán diáklányok nem vehetnek fel harisnyát, még a nagy téli hidegekben sem. Helyette térdzoknit kell hordaniuk, mely az iskolai egyenruhájuk részét is képezi. A szoknya hossza viszont változhat, minél idősebb egy lány, annál rövidebb szoknyát vehet fel az iskolába.

Japánban abszolút normálisnak számít, ha egy nő hátsó fertálya vagy alsóneműje kilátszik  a szoknya alól. Viszont a túl mély dekoltázsú felsőket vulgárisnak és illetlennek tartják.

A japán embereknek nagyon fontos a becsület. Például: Yukio Hatoyama (volt miniszterelnök) lemondott, mert nem tudta teljesíteni a választás előtt tett ígéreteit. Az előtte hatalmon lévő két miniszterelnök szintén saját akaratukból mondtak le tisztségükről.

Japán a létező egyetlen ország, ahol percre pontosan tudják tartani a vonatok átlagos késési idejét. Kizárólag akkor történik nagyobb késés, ami szintén csak pár perces, ha esetleg baleset történik az útszakaszon.

Japánban van a legtöbb az öngyilkossági kísérlet a földön. Már azért is képesek kioltani saját életüket, ha valami nem a tervek szerint halad, vagy ha nem minden tökéletes a munkahelyen, vagy mert a családfő erre szólította fel az illetőt.

A mai napig is a házasságok több, mint 30%-a a szülők közös megegyezése alapján történik. Ennek a hagyománynak ,,Omiai” a neve.

Az északi városokban az utcán lévő járdák kivétel nélkül fűtöttek, így azok sincsenek lefagyva. Viszont a lakások nagy részében nincs központi fűtés, ezért olajradiátorokkal, gáz és kerozin kályhákkal oldják meg a fűtést.

A Japánoknál külön szó van arra, amikor valaki belehal a túl sok munkába. Ezt ,,karoshinak” nevezik, és évente több, mint 10.000 ember hal meg emiatt.

Japánban bárhol lehet dohányozni, kivételt képez a vasútállomás és a reptér. Viszont nincsenek szeméttárolók, és a cigicsikkek eldobálása is tilos. Minden japán, aki dohányzik egy apró hordozható hamutartót tart magánál.

A Japánok nagyon szeretnek enni és beszélni az ételről. Étkezés közben dicsérni szokták az ételeket és ha valaki nem mondja el többször, hogy mennyire finom az adott étel, azt udvariatlannak tartják.

A nyers lóhús igazi ínyencség Japánban. “Basashinak” nevezik, és vékony csíkokra szelve fogyasztják.

A japán nyelvben három különféle írásmódot lehet megkülönböztetni: a hiragana (ezt ragoknál és kötőszavak írásánál, a kandzsik kibetűzéséhez, kiejtéséhez  használják), a katakana (kínai normál írásjeleinek leegyszerűsítésével kialakított szótagírás), és a kandzsi (hieroglif írás).

Japánban nagyon ritka a külföldi munkavállaló, ez azért van, mert törvény írja elő, hogy a külföldi munkavállalóknak magasabb minimálbért kell fizetni, mint a japán állampolgároknak. Ezért a vállalatok és a cégek szívesebben alkalmaznak helyi lakosokat.

Nagyon kevés az állami vasút, kivételt képez a Sinkanszen, de emellett minden vasút magán kezekben van.

A Fuji hegység 3360 méter feletti rész magántulajdonban van. A hegycsúcson található az Asama-szentély.

A japánok nem használják a hónapok neveit, helyette sorszámokkal jelölik őket: a szeptembert például ,,kugatsunak” más szóval kilencedik hónapnak hívják.

Japánban a lakosság 98,4%-a tősgyökeres japán származású ember.

A japán elítélteknek nincs szavazati joga a választásokon.

Tokió az egyik legbiztonságosabb városnak számít a világon. A hat éves gyerekek már egyedül utazhatnak a tömegközlekedési eszközökön.

A japán alkotmány 9. paragrafusa kimondja, hogy a nemzetközi béke érdekében a japán nép örökre lemond a hadviselés jogáról és más ellenséges magatartásról, fenyegetésről vagy kényszer alkalmazásáról, mint a nemzetközi viták rendezési formájáról. Ebből adódóan az alkotmány rögzíti továbbá, hogy az állam soha nem tart fenn szárazföldi, légi, vagy tengeri haderőket. Ám 1954-ben amerikai nyomás hatására, Japán létrehozta az úgynevezett “Önvédelmi Haderőt”, amely mára a világ egyik legnagyobb és legfejlettebb haderejének számít.

Nem írnak alá kézzel papírokat, helyette úgynevezett ,,hanko”-t, más néven pecsétet használnak a dokumentumok aláírására.

Japánban nincsenek szeméttelepek, mert minden szemetet újrahasznosítanak. Négy típus szerint csoportosították őket: éghető, éghetetlen, üveg és újrahasznosítható hulladék.

Az utcákon nincsenek szemeteskukák, csak az üres üvegek gyűjtésére használnak  speciális tárolókat.

A japán emberek élnek a legtovább a világon. A férfiak átlagosan 81 éves korukig míg a nők 88 éves korukig élnek.

Japánban a mai napig él a halálbüntetés, sőt azoknak az embereknek, akiket  halálraítélteknek nem mondják meg mikor fogják őket kivégezni.

Add Comment