Tudd meg, miben különböznek a méhek és a darazsak!

A nyár megjelenésével, valamint a szabadban töltött idő mennyiségének megnövekedéssel akarva akaratlanul többet találkozunk a legismertebb fekete-sárga ízeltlábúakkal, a darazsakkal és a méhekkel.

De vajon ki tudja ránézésre megkülönböztetni őket és hogyan? Ki-mit tud a két állat közti hasonlóságról és különbségről?
Az alábbi cikkünkben a méhek és darazsak világát vesszük górcső alá!

Hasonlóságok:

– mindkettő az ízeltlábúak törzsébe sorolható

– 3 pár lábuk van és képesek repülni

– a hártyásszárnyúak rendjébe tartoznak

– fullánkkal rendelkeznek

Biológia

Darazsak: méretül általában 15-20 mm, fekete-élénksárga mintázatú, csupasz vagy csak enyhén szőrös rovarok.A magányos darazsak egymagukban, a társas darazsak pedig úgynevezett államokban élnek. Mindenevők, gyümölcsökön kívül pókokat, rovarokat és elhullott állatokat is fogyasztanak.

Méhek: Több, mint 1000 fajt tudunk megkülönböztetni egymástól. A méhek sárgásbarnás színűek, szőrösek és a darazsakhoz képest ‘pufókabbak’. A tárgyak alakját érzékelik, nem látnak élesen, színtévesztőek. Sárgával összekeverik a narancsot és a zöldet, kékkel a bíbort és az ibolyát és a pirosat feketének látják. Euszociális faj, nagy csoportokban él. A darázzsal ellentétben csupán nektárral és virágporral táplálkozik.

Viselkedésük

Darazsak: Harciasak, agresszívak. Lakóhelyük közelében támadnak, a ‘hívatlan vendégeket’ többször is igyekeznek megszúrni. Az embert általában nem bántják, csak akkor, ha veszélyben érzik magukat, kifejezzetten a hessegető mozdulatokkal ijesztjük meg őket.

Méhek. Szúrási hajlamuk különböző, a darazsakhoz képest békésebb természetűek, az embert csak nagyon ritkán támadják meg.

A fullánkjuk
A fullánk nem más, mint módosult tojócső, ebből következik, hogy csak a nőstény egyedek képesek a szúrásra, ‘csípésre’! Ám a két állat fullánkhasználata között lényeges különbségek figyelhetőek meg.

Darazsak: Fullánkjukon több, finom kampócska található, amelyek használat után mindenféle sérülés nélkül képesek visszahúzni a megszúrt fél testéből.

Méhek: Háromágú fullánkjuk visszakunkorodó, fűrészfoghoz hasonló horgokban végződik. A méh a darázzsal ellentétben, csak egy csípésre képes, hiszen a fullánkját egyedi felépítése miatt képtelen önmaga megsértése nélkül kirántani áldozatából, szúrás után ezért rövid időn belül elpusztulnak.

A méreganyag
Az fekete-sárga ízeltlábúak mérgének 80-90 százaléka víz, méregzsákjuk 1-2 mg mérget tartalmaz. A méreganyag enzimeket, poliszacharidokat, hisztamint és a központi idegrendszerre bénító hatást gyakorló anyagokat tartalmaz. Darazsaknál a méreganyag erőssége az elfogyasztott táplálék fehérjemennyiségétől is függ: magasabb fehérjefogyasztás mellett váladékuk mérgezőbb.

A csípés utáni tünetek

Darazsak: A szúrás helye 10-20 percen belül megduzzad, fájdalom jelentkezik, ritkábban bevérzés, sejt- és szövetelhalás is előfordulhat. Az erős fájdalom érzete fél órától 4-6 óráig is eltarthat, a csípés területének viszketése pedig akár napokig is megkeserítheti életünket. Fontos továbbá tudni, hogy a darazsak csípése el is fertőződhet, hiszen az állat akár elpusztult állatból is lakmározhatott a szúrást megelőzően.

Méhek: A szövetekben felszabaduló hisztaminnak köszönhetően néhány perces, maximum fél órás fájdalom, bőrpír, helyi duzzanat és viszketés alakul ki.

Szerpük az életünkben

Darazsak: Sokakat meglepetésként érhet, de a darazsaknak meglepően fontos a szerepük a gazdák életében. Ha azok egyik pillanatról a másikra eltűnnének a föld színéről, jelentősen veszélybe kerülnének a legfőbb termények, ugyanis a darazsaknak fontos szerepe van a rovarok és kártevők számának szabályozásában.

Méhek: Kihalásuk egyet jelentene az állat és növényvilág szinte teljes pusztulásával, hiszen beporzó-munkájuk elengedhetetlen a természet megfelelő körforgásához.

Lakóhelyük

Darazsak: A méhekhez hasonlóan ők is sejtekből álló fészket építenek, azonban azt nem viaszból, hanem agyagból vagy papírszerű anyagból készítik. A fészkek legtöbbször fákon helyezkednek el, de léteznek föld alatti üregekben és vájatokban kialakítottak is.

Méhek: a nektárból gyűjtött cukorból állítják elő építőanyagukat, a viaszt, melyből született matematikusokként, kizárólag azonos méretű sejteket építenek.

+ egy vicc:

  • Mi a különbség a méh és a darázs között?
    A méh nem gyűjt vasat! 🙂

Reméljük cikkünk elnyerte a tetszésed és ismerőseiddel is megosztod azt!

Add Comment