Egy férfi a blogján mesélt a házassági történetéről. Elárulta, hogy mekkora butaságot csinált. Az ő története gondolkodtasson el mindnyájunkat.
„Az élet tele van olyan fordulatokkal, amelyekre nincs befolyásunk. Rajtunk kívül álló dolgok. Hirtelen és meglepetésszerűen érkezik, majd megváltoztathat mindent. Mindent, ami számunkra fontos volt. Pontosan egy éve hagytam el a feleségemet. Elhagytam egy fiatalabb, szebb és formásabb nőért. A nejem akkoriban már elhízott. Teste nem volt elég feszes, narancsbőr és striák csúfították a bőrét. A hasa is megereszkedett, továbbá egyáltalán nem figyelt a frizurájára vagy a sminkre. „
„Egyáltalán nem használt sminket, nem festette a körmét és még a szőrtelenítés is elmaradt. Legtöbbször kinyúlt mackónadrágban és más edzőscuccokban flangált.”
„Ritkán viselt melltartót, amitől a keblei is megereszkedtek. Hatalmas, bozontos szemöldöke lett. Egy rémálom volt. Ezeket csak azért írom ilyen őszintén, hogy ti is lássátok, nehezen tudtam vonzódni hozzá. Egyszerűen képtelen voltam nőként tekinteni rá. Ő már nem az a nő volt, akibe beleszerettem.”
„Elhagytam egy fiatalabbért.”
„Egy évvel később újra összefutottunk. Teljesen véletlenül. Egyszerűen megdöbbentett a látvány. Csodálatosan nézett ki. Ápolt volt, vékony és csinosan öltözött. Még az ajkait is rúzsozta, amit korábban soha nem tett.”
„Nem úgy nézett ki, mint egy háromgyermekes anya. Csak néztem és ámultam. De tényleg! Az utolsó dolog, ami eszembe jutott a látványról az, hogy ő három gyermeket szült.”
„Nem akartam beismerni magamnak, de az, hogy annyira elengedte magát nekem volt köszönhető. Vagy legalábbis nekem is. Nem volt ideje edzőterembe járni, mert állandóan otthon volt a gyerekekkel. Nem volt ideje frizurát készíteni magának vagy sminkelni. Ha egy szabad pillanata volt, azt mind rám és a gyerekekre fordította. Miattunk teljesen elfelejtette, hogy önmagáért is éljen egy picit. Hogy lett volna rajta melltartó, ha egész nap rohant a gyerekekhez, hogy megetesse őket. Biztos, hogy nem volt ez neki könnyű.”
Csak a szakítás után jött rá a blogger, hogy a rengeteg felelősség, ami a felesége vállát nyomta nem tudta elvenni a kedvét attól, hogy időről időre a férjére mosolyogjon. Bűnösnek érzi magát, amiért ezt nem tudta értékelni.
„Szörnyű hibát vétettem. Tönkretettem az életemet és elvesztettem azt a személyt, aki a legnagyobb boldogságom volt. Egy igazi szépséget egy illúzióra cseréltem. Ez egy olyan tanulság volt a számomra, amelyet soha nem fogok elfelejteni és egész további életemben elkísér.”
A volt felesége is talált valakit maga mellé, aki segített neki az otthoni teendőkben és így több idő jutott arra, hogy magával foglalkozzon. Így tudta összeszedni magát végül.
„Talált magának egy párt, aki nem cselédként bánik vele, ahogy én tettem. Túl későn értettem meg, de talán ezt elolvassa valaki és levonja belőle a tanulságot…”
Mit gondoltok? Írjátok meg a véleményeteket kommentben!
A cikkben szereplő képek csak illusztrációk!
