A bölcsességre és tudásra úgy tehetünk szert, ha sokat próbálkozunk, valamint okulunk a hibáinkból. Sok mindenért hálásak lehetünk azoknak a tudósoknak, akik voltak olyan bátrak és kísérletezni kezdtek. Saját életüket is kockára tették egy-egy kutatási eredményért. Többen saját gyermekeiken kísérleteztek, hogy rájöjjenek dolgokra. Persze nagy visszhangja volt a dolognak, ami nagy felháborodást keltett. Egyes tudósok már nagyon messzire mentek és volt, aki nagy árat is fizetett kísérletei miatt.
A Bobo-baba kísérlet
A 20. században, Albert Bandura pszichológus elhatározta, hogy megfigyeli a gyerkőcök mennyire és milyen módon utánozzák a felnőttek viselkedését. Egy nagy lufi bohócot vett magához – ami a Bobo nevet kapta – több felvétel is készült róla. Kezdetben egy felnőtt ember szeretgeti és puszilgatja, majd a következő percben ütögetni, kiabálni és csapkodni kezdi.
A gyerekeket három csoportra osztották szét. Mind a három csoportnak három különböző felvételt mutattak meg. Majd bementek a gyerekek egy helyiségbe, és meglátták Bobot.
Azok a gyerekek, akik azt látták, hogy Bobot ütik, ők is verni kezdték. A maradék két csoport tagjai nem bántották őt. Ebből a kutatásból is leszűrhető, hogy a gyerekek maximálisan figyelik szüleik viselkedését, amit majd utánozni is fognak.
Csimpánz testvérré nevelése.
Sok tudós azt gondolja, hogy a csimpánzok azért nem civilizálódtak úgy, mint az emberek, mert nem az ő közelükben nőttek fel.
Egy pszichológus csapat eldöntötte, hogy kísérletet tesz. Fogtak egy kisfiút, majd örökbe fogadtak mellé egy csimpánz kölyköt is, akivel pontosan ugyanúgy viselkedtek, ahogy a gyerekkel.
A kísérlet kudarcba fulladt, ugyanis a csimpánz kölyök, csak pár hasznos dolgot tanult el a gyermektől, mint például, hogy hogyan kell villával enni, illetve néhány szót megértett. De a kisfiú, másfél éves korára három szónál többet nem tudott mondani, sőt mérgesen fel-le ugrált, kiabált és még harapott is. Ennek következtében leállították a kísérleteket.
Törött baba és a bűntudat.
Az Iowa Egyetem pszichológusait nagyon érdekelte, hogyan, s miként alakul ki a gyerekekben a bűntudat. Magukhoz vettek, egy drága és szép babát, ezt bemutatták a gyerekeknek. Azt mondták nekik, hogy a baba nagyon értékes és nem eshet baja, majd átadták a gyerekeknek. De előtte a tudósok egy speciális eszközt tettek bele, amivel gombnyomásra tönkretehető, így a gyerek kezében törik ripityára. Ezután a szülők nem szólhattak hozzá gyerekeikhez perceken át. A gyerekekben hatalmas bűntudat kerekedett. Ezután megmondták nekik, mi történt, de vigasztalhatatlanok voltak, mert még mindig azt gondolták, ők voltak a hibásak.
Bruce, aki Brenda?!
Bruce Reimer Kanadában látta meg a napvilágot. A kisfiút nyolc hónapos korában körülmetélő műtétre vitték, de komplikáció lépett fel, ezért a nemi szerve egy részét el kellett távolítani. Az orvosoknak támadt egy ötlete, amit megosztottak a szülőkkel is, azt mondták, hogy hajtsanak végre nemi átalakító műtétet, és neveljék úgy, mint egy kislányt. A szülők belementek.
Ahogy a gyermek egyre idősebb lett, kiütközött rajta fiús mivoltja. Nem volt hajlandó Brendaként élni. Az orvosok arról győzték meg a szülőket, hogy ez csak egy átmeneti, nehéz korszak. A probléma nem hagyott alább. A szülők végül elmondták neki az igazságot, amit nem bírt elfogadni, sem feldolgozni, majd 38 évesen véget vetett az életének.
Csiklandozás.
1933-ban meg akarták fejteni annak a ténynek a titkát, hogy miért nevetünk, ha csikiznek minket. Egy ösztön lenne, vagy csak azért nevetünk, mert látjuk, hogy más nevet közben? Egy pszichológus úgy csikizte gyermekét, hogy azalatt komoly arcot vágott, de nem jött be mert a gyermek mindennek ellenére is nevetett közben.
Himlő vírus és a tudomány.
A 18. században Edward Jenner, angol orvost érdekelte, hogy ha az ember, nem végzetes himlő vírussal fertőződik meg, a szervezete abban az esetben is felkészíti-e az immunitásra. Tulajdon gyermekét tehénhimlővel fertőzte meg. A baba meggyógyult, de ezután emberi himlővel fertőzte meg. A teszt hála égnek, sikeres volt. A gyerek szervezete immúnis lett az emberi himlő vírusra is.
Fehér dolgoktól való félelem.
Annak idején megpróbáltak egy kisfiút arra nevelni, hogy a fehér színű dolgoktól féljen. Először adtak neki egy hófehér színű kísérleti patkányt, amit nagyon megszeretett. De, amikor később oda akart menni az állathoz, két fém csövet ütögettek egymásnak jó hangosan, ettől pedig megrémült. Ezután sem a patkányhoz, és semmilyen más fehér tárgyhoz nem mert közeledni.
Gyereknevelés.
Két tudós 22 gyermeket verbuvált össze, majd 2 csoportba sorolták őket. Az egyik csoport tagjait, folyton kényeztették és dicsérték, de a másikat szidalmazták is kinevették. A másik csoport gyerekei dadogni kezdtek, zárkózottak lettek és mindentől féltek. Ez bebizonyítja, hogy szidalmazás nem jó nevelési eszköz. Szörnyű egy kísérlet.
Pavlov kísérletei.
Mindenki ismeri a Pavlov kutyája kísérletet. Az ételek okozta reflexeket kutatta. Csengővel jelezte, hogy itt az ebédidő, majd ezután akkor is csengetett mikor nem volt étel, ám a kutya szájában még ekkor is megindult a nyáltermelődés.
Ezt embereken is tesztelni akarta, ezért 6 és 15 év közötti hontalan gyerekeket gyűjtött össze. A kísérlet végeredménye szerint, nem volt különbség a két reakció között.
