Hála a mai modern technológiáknak és az orvostudománynak, számos dolog teljesen átalakult a világon, amit még az ókorban előszeretettel alkalmaztak. Nem is tudom mi lenne velünk, ha ugyanezekkel a dolgokkal kellene együtt élnünk a mai napig. Te el tudnád képzelni az életed, hogy úgy állapítják meg várandós vagy e, hogy búzaszemre vizelsz? Vagy, hogy hajfestésre, különböző káros anyagokat viszel a hajadra, ami kockáztatja az egészségedet? Mi összegyűjtöttük, azokat a hihetetlen és egyben fura dolgokat, amiket nagyon régen természetes dologként használtak.
A nők ólmot és ként használták hajfestésre.
Az emberek már régen is próbálkoztak a hajfestés rejtelmeinek feltárására, de a kémiai tudás hiánya és a rossz alapanyagok használata miatt, nem épp azt kapták, amit vártak. Sokan növényi és vegyi anyagokkal valamint kénnel is próbálkoztak, de a hatás nem tartott sokáig. Ezek a dolgok az egészségre is károsak voltak.
Az 1700-as években az olaszok a hajukat olyan anyagokkal próbálták festeni, amitől arany színben pompázott a hajuk. Sok európai hölgy használta a sáfrányt és kénport a nagyszerű megjelenés érdekében. Az afgánok azt hitték, hogy a különböző színű hajfestékek a fejfájást gyógyítják.
A korai mellnagyobbítás.
A nők már elég régóta használnak különböző eszközöket, hogy szebbek legyenek. Ez alól a mell sem volt kivétel. Néhányan trópusi kezelést vagy házi készítésű „növekedést serkentő krémeket” kaptak, amit a melleikre kellett kenni, hogy nagyobbak legyenek. Mások kókuszolajat masszíroztak a bőrükbe.
Az első mellműtétet 1895-ben volt és Vincenz Czerny végezte el. Az orvosnak a daganat kivágása után is szüksége volt a páciens melleire. Ezt követően az orvosok különböző anyagokat használták fel, hogy a nőknek melleket „csináljanak”, például: elefántcsont, üveggolyók, és egyéb töltőanyagokkal.
Az állati végterméket orvosi kezelésekben használták fel.
Az ókori emberek az állati végtermékeket gyógyításra és különböző betegségek kezelésére használták fel. Az ókori Görögországban a nők úgy gondolták, hogy a krokodil trágyát fogamzásgátlóként alkalmazhatják. Az ókori Egyiptomban a harcosok az állati trágyát sebük kezelésére használták. A végterméket a skót népi gyógyászatban a himlő kezelésére használták. Ezeket te ne próbáld ki otthon!
Nőket béreltek, hogy sírjanak a temetéseken.
Az ókori Rómában tartott temetés felvonulással kezdődött. A síró hozzátartozók követték a felvonulást. Minél több ember vett részt a temetésen, annál több ember tisztelte az elhunytat. Néha a család olyan nőket bérelt fel, akik azért sírtak, hogy lenyűgözzék a tömeget. Annak érdekében, hogy a bánatuk hihető legyen, megkarcolták az arcukat, mintha vért könnyeznének.
Az ókori Rómában az apák bérbe adhatták fiaikat kényszer munkásnak, de csak 3-szor!
Az apa volt a családfő, aki abszolút hatalommal rendelkezett felesége, gyermekei és azok háztartása felett. Az apáknak joguk volt eldönteni, hogy újszülötteket tarthatnak-e a családban.
Az apáknak joguk volt bérbe adni a fiaikat kényszermunkának. Az a személy, aki bérbe vette és már nem volt szüksége rá, visszaküldte az apja otthonába. Ezt az apa csak 3 alkalommal tehette meg, különben rossz szülőnek tekintették.
Az orvosok a fokhagymát használtak a terhesség megállapítására.
Kr. E. 1350-ben azt tanácsolták a nőknek, hogy vizeljen egy búzaszemre. Ha a magok kicsírázták, terhes volt. A terhességi teszt elvégzésének másik módja ha a nő fokhagymát vagy hagymát helyezett a hüvelyébe. Másnap reggel ha az orvos érezte a nő leheletén a hagymának a szagát, akkor terhesnek diagnosztizálta.
Az ókori Egyiptomban az emberek leborotválták a szemöldöküket, hogy gyászolják elhunyt macskáikat.
Az ókori Egyiptomban élő emberek kedvenc állata a macska volt, mert úgy gondolták jó szerencsét hoz a családra. Básztet, az ókori vallás egyik istennőjét, macskaként vagy oroszlánként ábrázolták. A macskák szentek voltak, és bárki, aki ártott nekik, halálra ítélték.
Az ókori Rómában nyilvános mosdók voltak.
Már tudjátok, hogy az ókori Rómában élő emberek mindent megtettek, hogy gondoskodhassanak személyes higiéniájukról. Rendszeresen jártak nyilvános fürdőkbe és WC-be. Csak néhány gazdag ember engedhette meg magának, hogy saját fürdőszobája vagy WC-je legyen otthonában. A lakosság többi 95% -a, a nyilvános mosdókat használta, amiket kőből vagy fából készítettek.
