Sokszor hisszük, hogy tisztába vagyunk vele, melyik élelmiszer miből készül, például a sajt tejből, a kolbász húsból és így tovább. Azonban, ha jobban bele szeretnénk látni az élelmiszeriparban használt összetevőkbe, hamar rájövünk, hogy olyan termékeket használnak, amire sosem gondoltunk volna. Bemutatunk, 11 szokatlan és egzotikus összetevőt, melyekkel mindennap találkozunk, csak nem tudunk róla.
Annatto, trópusi cserje
Ennek a trópusi gyümölcsnek a magjából készítenek sárga és narancs színű ételszínezéket és illata nagyon hasonlít a szerecsendióéhoz. Gyakran használják sajt, margarin és egyéb tejtermékek előállításához. Érdekes módon a 16. században használták először a Gloucester sajt sárgítására.
L-cisztein
Ezt keverik a liszthez, mikor fánkot, muffint, vagy croissant-t sütnek, hogy segítse a tészta rugalmasságát. A ciszteint szerves anyagokból nyerik ki, mint például kacsatollból, vagy emberi hajból.
Az elég kellemetlen kinyerési mód ellenére, a cisztein sok szempontból hasznos, szép lesz tőle a hajad, bőröd, véd a sugárzástól és az öregedéstől.
Kollagén
A kollagén, lényegében állati fehérje, melyet erekből, csontból, bőrből és más testrészekből nyernek és zselatin előállítására használják. A zselatin nem csak lekvárok és gumicukrok alapanyaga, hanem a fagylaltoké is (gyümölcsfagyiké). A fagyik másik szokatlan, hozzávalója a kaprinsav, melyet állati zsírból nyernek.
Ananász
Ananászra a bromelain miatt van szükség, amely egy fehérjék emésztését segítő enzim. Többnyire a húsiparban használják szalámik és egyéb húskészítmények előállításánál. Ha már itt tartunk, hasonló enzimeket nyernek a papayából és a fügéből is.
Halenyv
A halenyv, vagy hal kollagént világszerte használatos, például a sörgyártásban, és a nagyméretű halak úszóhólyagjából állítják elő. Bármilyen kevés halenyvet is tartalmaz egy termék, a vegetáriánusok mégis ellenzik.
Latex
Manapság szinte az összes rágó alapanyaga ez a szintetikus polimer. Eleinte még a rágógumik a Sapodilla fa nedvéből készültek. Ma már leggyakrabban latexből, melyet gumi termékek előállításához is használnak. A szintetikus polimerek káros hatása nem bizonyított, de azért érdemes észben tartani, hogy a gyártók azt ajánlják, 10 percnél tovább ne rágjunk egy rágót.
Rozmaring
A fűszernövényként ismert rozmaringot az ókori görögök is használták, ám mára komolyabb szerepe van az élelmiszeriparban. Antioxidánsokat nyernek belőle, melyek megakadályozzák a zsírban gazdag termékek, például a chipsek avasodását.
Kárminsav
A kárminsav egy vörös ételszínezék, ami a megtermékenyített, nőstényi pajzstetvekből származik. Nagyon hasznos lekvárok, fagylaltok és öntetek előállításánál. Ha vörös színű ételt választasz, akkor valószínűleg ez a legjobb választás, mert nem károsítja az egészséget.
Kőszénkátrány
Kőszénkátrányból állítják elő az úgy nevezett alluravörös ételszínezéket. Az élelmiszeriparban halak, édességek és könnyű alkoholos italok színezésére használják. Néhány elmélet szerint mérgező, de a kísérletek ezt nem igazolták. Ennek ellenére ezt a színezéket több európai országban is betiltották.
Sellak
A sellak természetes gyanta, mely a nőstény lakktetű, fakérget beborító váladékából készül. Feldolgozás után ezt az anyagot használják csokoládék és más édességek bevonásához, ettől lesz szép fényes.
Arany és ezüst
Ezeket a nemesfémeket, kiegészítő színezésként használják desszertek és cukrászati termékekhez, a megjelenés javítására. Miután elég drágák, így aranyat és ezüstöt csak prémium kategóriás termékekhez használnak.
Miből készül a burgonya chips?
Néhány chips nem közvetlenül burgonyából készül. Azoknak, amiknek alakja hasonlít a másikra, vízből, száraz burgonyapelyhekből, kukoricakeményítőből és hozzáadott ízesítőkből áll. A keveréket nagyméretű lapokra préselik, majd oválisra vágják, és minden ovális részt 11 másodpercig sütnek. Így lehetséges, hogy egy henger alakú formában annyi chips elférhet.
