Az éttermek sokszor próbálják meglepni a vendégeiket valami különlegességgel. Igazából ez a lényeg nem? Mi értelme lenne, ha mindig, mindenhol ugyanazt és ugyanúgy készítenének el. Az emberek egy része szeret kísérletezni, míg mások a megszokott dolgokat preferálják. A magyarok általában arra mennek, hogy olcsón és jól megtömhessék a bendőjüket. A külföldiek meg valami kuriózumra vágynak. Sok esetben elborul az agyuk az éttermeseknek és valami olyasmivel próbálkoznak, amely inkább röhejes, mint gusztusos…
Halas, tésztás, kagylós koktél. Nekem felfordult a gyomrom…
Ez valami chips szerű köret egy fésűn, ami egy fatuskóba van belerakva.
Persze, együnk egy cipőből…
És hol a tányér másik fele?
Hát…jó étvágyat!
Egy szeneslapát. Milyen eredeti…
Klumpa… Hát! Határeset.
A Lego ember is ehető?
Hű! Hát…szerintem szörnyű.
Ez egy sushi… nem is pizza!
Ez egy sajthab, amit a pincér a kezén szolgál fel. Onnan kell lenyalni.
Itt meg a vendég a saját kezéről eszik.
Megfeketedett banán-hajó.
Hááát. Necces! Poénnak jó.
Az valami nagy levél alul?
Mártás, amely végigömlött az egész asztalon.
Steak és burgonyapüré egy kalapban.
Ez mi? Egy ásó?
Szemeteslapát…
Sajttorta…
Ez egy tégla?!
Mit gondoltok? Írjátok meg a véleményeteket kommentben!
