15 tény az állatvilágról, amit kevesen tudnak

2831

Az állatvilág nagy és színes, sokan nem is ismerik az összeset. Amiket megtanultunk biológia órán az töredéke annak, amilyen valójában. Máig figyelik a kutatók az állatok viselkedését, jellemzőit és fedeznek fel olyan dolgokat, amik eddig ismeretlenek voltak számunkra. Sok mindent nem tudunk még rólunk, így minden felfedezés nagy jelentőségű lehet. De nézzük is csak, milyen új dolgokat tudhatunk meg róluk:

  • A vízilovaknak nincs verejtékmirigye. Helyette egy vörösesbarnás olajos váladékot képez a szervezete, ami megvédi őt a Nap káros sugaraitól. De nemcsak ettől védi meg, hanem antibakteriális hatása is van, mivel a kórokozókat elpusztítja a bőrén.
  • Minden polipnak van csőre. Ez hasonlít a papagáj csőréhez, és az olló elvén működik és az evésben van szerepe. Érdekes még, hogy ez az egyetlen szilárd felület a testén.

  • A zebrát a lóval ellentétben nem lehet megszelídíteni. Sokan próbálkoztak vele, de sikertelenül. A legkisebb fenyegetésnél is már elkezdenek támadni. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a termete is kisebb, így lovagolni semmiképpen sem lenne kényelmes rajta. A zebra marmagassága 120-150 cm, míg a lóé 180 cm.
  • Mikor a kutatók vizsgálták a krokodilokat, rájöttek, hogy az őseik között több olyan faj volt, amelyik növényevő volt. Az évmilliók során váltak ragadozókká.
  • Afrikában él egy hörcsög fajta, aminek a szőrméje mérgező. Tehát, ha egy ragadozó arra veszi rá magát, hogy megtámadja, akkor kockáztatja az életét. Tudósok azt fedezték fel, hogy ez a hörcsög egy mérgező fa kérgét rágcsálgatja, így maga a szőrméje is átitatódik vele közben.
  • Még néhány szó a lovakról. Sok ember a patásokat egy csoportba sorolja, pedig ez nem helyes. Vannak a páros és páratlan patájú állatok. A párosak közé tartozik a: vaddisznó, teve, és a páratlan pedig a ló.
  • A csimpánzok elsőre tűnnek ártalmatlannak. Kutatók megfigyelték, hogy milyen hierarchia van. Van köztük pár példány, amelyik vezeti a vadászatot, a többiek pedig kivárnak a pillanatra.
  • Kutatók rájöttek, hogy az állatok szarvai nem mások, mint daganatok. A különbség az, hogy ezt a “daganatot” a szervezetük folyamatosan ellenőrzi. Ezek a szarvak és kialakulásuk, hatalmas segítség lehet a orvosoknak a rák elleni küzdelemben.
  • Egy kicsi Indonéz szigeten megfigyelték a kutatók, hogy sokkal alacsonyabbak az állatok, mint a világ többi részén. Ezt a sziget környezeti tényezői miatt tudták be, mivel korlátozottak az ételek és a területek számukra. Itt egy bölény alig éri el a 80 cm magasságot, míg máshol akár a 2 métert is elérhetik.
  • Egyes halak csontjai zöld színűek, ennek az oka, hogy rendkívül sok epe halmozódik fel testükben. Az érdekessége viszont, hogy a húsuk ettől függetlenül ízletes.
  • Az állatok patáját a második szívnek is tartják. Mivel a pata alatt egy elég szerteágazó érrendszer helyezkedik el, így amikor az állat fut, vagy sétál, felveszi a vért. Az elve hasonlóan működik, mint a szívnek. A pata segít a vér pumpálásban, ezért van az, hogy a lovak hatalmas energiával rendelkeznek.
  • Állatkertben megfigyelhető, hogy a jegesmedvék szőre sokszor zöldes. Alapvetően nincs pigment a szőrben, ezért hőt sem bocsájt ki, ami által jól bírják az alacsony, hideg hőmérsékletet. Mivel az állatkertben alacsonyabb a hőmérséklet, így könnyebben megtelepszik rajtuk az alga.
  • A kétfejű kígyók nem ritkák a világban. Mivel mind a két fej rendelkezik aggyal, idegekkel és méreggel, így sokszor van az, hogy megtámadják egymást. Ebből kifolyólag nem élnek sokáig.
  • Ázsiában és Afrikában él egy olyan egér fajta, amelyik veszély esetén levedli a bőrét. Ugyanúgy, ahogy a gyíkok elhagyják a farkukat. Semmilyen heg nem fog rajtuk maradni, mivel rendkívül gyorsan regenerálódnak.