A minap napvilágot látott egy különleges kép, ami elsőre nem is annyira különleges, viszont a hozzá tartozó történettel már kerek egész lesz. A történet két főhőse, Shanna Niehaus és kisfia az 5 esztendős Kainoa. A kisfiú anyukája a lenti képet osztotta meg saját közösségi oldalán és elmesélte, hogy miért is annyira megindító és varázslatos. A fiú és édesanyja valójában amerikai származásúak, de már évek óta Japánban élnek.
Shanna így kezdte a történetet:
„Életemben nem hittem volna, hogy szemtanúja lehetek ennek a csodálatos és szívszorító pillanatnak. Tudni kell, hogy az 5 éves fiam autista, de nem is akármilyen. Nincs lehetőségem őt sem megölelni, sem hozzáérni, de még megfürdetni sem mert nem viseli el ha megérintik. Ezen a napon találkozott először egymással a fiam és Tornádó, az autistákat segítő kutya, aki mostantól fogva a családunk része. Két éven keresztül szüntelenül arra készültünk, hogy eme két lélek találkozzon egymással. Most pedig azt látom, hogy a gyerekem gondtalanul és nyugodtan fekszik új társán és barátján. Szemmel látható, hogy természetfeletti kapcsolat van közöttük.”
A családon kívül Kainoanak nincs senkije, nem tud barátkozni és kapcsolatot létesíteni korabeli gyerekekkel és idegenekkel sem. Ez annyira elszomorította az édesanyját, hogy éjszakákon át ott virrasztott az ágya mellett és sírt. Félt, hogy ha ők itt hagyják a földi világot, akkor gyermekének senkije sem lesz és végül egyedül marad. Annak ellenére, hogy szívét-lelkét beleteszi az autista terápiákba, hogy kapcsolatba kerülhessen másokkal, még mindig nagyon nehéz neki ez a folyamat. Mivel a világ kegyetlen és kegyetlen embereket szül, így a társadalom nagyon nehezen fogja befogadni őt.”
Az édesanya ott ült fia és Tornádó mögött, majd kitört belőle a sírás, hiszen nem akart hinni a saját szemének.
„Amin eddig végigmentünk, a napi szintű harcokon keresztül, a töménytelen mennyiségű elköltött pénzen át, a különböző iskolai találkozókig minden egyes pillanat megérte, hogy idáig elérjünk. Mivel a kutyák egészen máshogy gondolkodnak, mint az emberek ezért ő tökéletesen meg tudja érteni egy másik olyan kis lélek gondolkodását, aki nem találja a helyét a nagyvilágban. Az egész életünk 180 fokos fordulatot vett azóta, hogy Tornádó az életünk szerves részét képezi. Szavakkal nem lehet megfogalmazni, hogy mit érzek jelen pillanatban.”
Vannak olyan autista gyerekek, akiken szó szerint eluralkodik a páni, mikor valaki megérinti őket, legyen az az édesanyja, édesapja vagy a testvérei. Pontosan ebből kifolyólag képeznek ki olyan kutyákat, akik a z autisták speciális igényeinek eleget tudnak tenni és képesek legszomorúbb, legidegesebb pillanatokban is megnyugtatni. Ezek a kutyák a nap 24 órájában vigyáznak rájuk és ha valami szokatlant észlelnek egyből jeleznek a szülőknek, hogy valami nincs rendben. Az ember és a kutya között amúgy is különleges kapocs van, ám ők sokkal-sokkal jobban azonosultak, mint egy hétköznapi pár.
Sokan hiszik, hogy az autizmus betegség, holott ez nem igaz, csupán csak egy egyedi fejlődési zavar. Hány tudós, és kutató na meg zseni kerül ki közülük csak azért, mert ők egészen más oldalról közelítik meg a dolgokat és még a káoszt is átlátják?! Az egyedi kiképzésen átesett kutyák pedig nagyon sok gondoskodást, gyengédséget adnak gazdájuknak. Így a gyerekek könnyebben megtanulnak barátkozni.
Titeket is megérintett a történet?
