A legtöbb gyerek miután megtanul beszélni olyan kérdéseket tesz fel a szüleinek, amire hirtelen nem is tudják mit válaszoljanak. Általában ezek a kérdések olyan jellegű keresztkérdések, melyekre nincs egy szavas válasz. Gondolunk itt olyanra, hogy miért kék az ég, miért zöld a fű, miért építenek a hódok gátat, vagy épp miért ugatják a farkasok a Holdat. Ezek olyan kérdések, melyekre, még mi sem tudnánk válaszolni, viszont jelenlegi cikkünket azért hoztuk létre, hogy a tudomány segítségével megpróbáljunk válaszolni. A szülők figyelmébe ajánljuk a cikket, mivel ezek olyan kérdések, amit a gyerek bármikor megkérdezhet, és jó ha tisztában vannak a válasszal.
1, Miért építenek hódok gátat?
A hódok azért építenek gátakat, hogy megvédjék a tavakat a ragadozóktól például prérifarkasoktól, farkasoktól és medvéktől. Télen ezáltal könnyebben hozzáférnek az élelemhez. A hódok éjszakai állatok vagyis éjjel építenek. Rendkívül ügyesek ugyanis a különböző köveket, fákat, egyéb „építő” elemeket az elülső mancsaik segítségével hordják a kijelölt helyre.
Egy hódgát hossza körülbelül 100 méter, ám 2007-ben egy kanadai műhold felvételt készített a világ leghosszabb hódgátjáról, mely 850 méter hosszú volt.
A gátak hossza általában nem haladja meg a 100 m-t, de 2007-ben egy kanadai műhold rögzítette a világ leghosszabb – 850 m-es – hódgátját.
2, Miért lógnak cipők a drótokon?
A cipőket ilyen formában Latin-Amerikában, Európában, Dél-Afrikában, Ausztráliában, Oroszországban és még néhány országban dobják ki. Nem egészen tisztázott, hogy ez a hagyomány honnan is ered, viszont egy dolog biztos. Ennek a tevékenységnek nincs semmi értelme.
Vannak, akik huligánkodásból teszik, mások ünneplés gyanánt hajítják el őket, mint a diplomaosztón a kalapokat, de feldobhatják akár egy közelgő házasság miatt is. Nincs kizárva, hogy a katonaság körében alakult ki ez a fura szokás, akik az alapképzés befejezése után vagy a szolgálat elhagyása után egy beavatási szertartás keretén belül dobták fel csizmáikat a drótokra.
3, Miért gyümölcs a görögdinnye?
Botanikai szempontból mindent gyümölcsnek neveznek, melynek vastag héja, lédús közepe és sok magja van. Az emberek a bogyós gyümölcsöknek általában a ribizlit, egrest, epret és kivit tartják. A tökfélék vagy más néven kabakosok családjába tartozó görögdinnye termesztéstechnikailag a zöldségek osztályába tartozik, ennek ellenére gyümölcsként terjedt el a köztudatban mivel ennek is kemény a héja, lédús a közepe és sok magja van.
4, Miért alszanak téli álmot a medvék?
Igazság szerint csak néhány medve alszik téli álmot, mint például a barnamedve. Ezek az állatok elsősorban növényi táplálékkal, bogyókkal, makkokkal, diófélékkel táplálkoznak. Mivel a téli időszakban rendkívül nehéz ilyen táplálékhoz jutniuk a medvék inkább téli álomra szenderülnek. Mielőtt azonban ez megtörténik egyes medvék akár 180 kiló zsírt is felszedhetnek, hogy legyen tartalékuk az alvás során. Ilyenkor akár 80 kilót is elveszíthetnek, szóval jól jön az a plusz fölösleg. Azokon a tájakon, ahol enyhe tél van az állatok nem alszanak téli álmot.
5, Miért vonyítanak a farkasok a Teliholdkor?
A farkasok valójában nem a Holdat ugatják és vonyítják. Az ilyen jellegű üvöltéssel közvetlenül tudnak kommunikálni a falkatagokkal még akkor is, ha sok-sok kilométer távolságra vannak egymástól. A vonyítással tájékozódhatnak más farkasok helyzetéről, sőt figyelmeztethetnek is, hogy valamilyen másik ragadozó közeleg. Meg kell jegyezni, hogy a farkasok nemcsak éjjel, hanem nappal is vonyítanak.
Az a mítosz, miszerint a Holdat ugatják valószínű az ókorban keletkezett, amikor az embereknek nem volt mesterséges fényforrása és éjszaka csak a Hold fényével tudták megfigyelni a körülöttük zajló eseményeket.
6, Miért korog a gyomor?
A perisztaltikai hullámszerű izomösszehúzódások sorozata miatt, ami az ételt az emésztőrendszerben mozgatja. Ezek a mozdulatok hozzájárulnak a morgás és a korgás megjelenéséhez. Még akkor is, ha a belek üresek, a test rendszeresen átesik a perisztaltika folyamatán. Tudományosan a gyomorban való morajlást borborygmusnak hívják.
7, Miért nem esnek a felhők a földre?
A felhők voltaképpen apró vízcseppek vagy jégkristályok. Meg kell jegyezni, hogy a vízgőz nem a felhők fő alkotóeleme. A NASA kifejti, hogy ennek két oka lehet. A cseppek mérete és a szél. Ráadásul zuhanásukat a föld felől felszálló légáramlatok lassítják. Amikor a részecskék tömege elér egy bizonyos szintet legyőzik az emelkedést és csapadékként esnek le.
8, Miért festik be a fákat?
A régi Szovjetunióban tavasz elején az emberek oltott mésszel, krétával, festék és víz keverékével kenték be a fák törzsét kb 1 méteres magasságban. Ezt a tevékenységet általában a közműveknél dolgozó emberek szokták elvégezni. Számos oka van annak, hogy ez évről évre megtörténik.
Először is már hagyománynak számít, másod sorban a meszelés megvédi a fákat a gombáktól és baktériumoktól. Egyébként nemcsak a Szovjetunió országaiban meszelik a fákat hanem Görögországban is.
9, Mit esznek a denevérek?
A legtöbb denevér rovarokkal táplálkozik. Egyes fajok azonban gyümölcsöt, nektárt vagy virágport is esznek. Vannak olyan denevérek, amelyek képesek még a halat, békát és apró emlősöket is megenni. 3 denevérfaj létezik, melyek kizárólag emlősök vérével táplálkoznak, sőt néha alvó ember vérével.
10, Miért csillognak a csillagok?
A csillagok pislákolását a turbulens légkör különböző rétegein keresztül történő fényáteresztés okozza. Sőt, a villódzás mindig hangsúlyosabb a láthatár közelében, mint a zenit (horizont feletti pont) közelében. Ennek az az oka, hogy a láthatár közelében lévő csillagok fénye átmegy a légkör vastagabb rétegén.
11, Miért pirul el az ember ha zavarban van vagy a, ha szégyelli magát?
Az ember általában elpirul, ha erőteljesebb érzelmek kerítik hatalmába, mint például a harag, zavar, vagy szégyenkezés. Ilyen esetben a szimpatikus idegrendszer bekapcsol, mely újra elosztja az energiát úgy, hogy az izmok kapják a legtöbbet. Emellett a szívverés és a légzés is felgyorsul a pupillák pedig kitágulnak. A hajszálerek kitágulnak és a vér a bőrbe tolódik, melynek következtében piros lesz. Az emberek nem képesek az akaratukkal irányítani ezt a folyamatot.
12, Miért van szükségük a méheknek mézre?
Nyáron a méhek virágnektárt gyűjtenek, amiből mézet állítanak elő. A mézre azért van szükségük, hogy megfelelő táplálékhoz jussanak télen, amikor nem tudnak saját ételt szerezni. A méz ideális a méhek számára – tele van tápanyagokkal és sok energiával látja el őket, mert sok cukrot tartalmaz.
