Egyre több magyarországi televíziós csatorna sugároz olyan Amerikából átvett műsorokat, melyek egyik fő eleme az aukciós értékesítés.
A műsorok bár kissé megjátszottak, a generált konfliktusok és a nyerészkedés lehetőségének látszata sok ezer embert képes a képernyő elé szögezni.
Legyen szó akár raktár- vagy konténerértékesítésről, netán lelakott épületek felújítás utáni eladásáról, van az egésznek egy olyan bája, ami képes figyelmünket megragadni.
Ezekben a műsorokban azonban az azonos sémán kívül van még egy dolog, ami szintén megegyezik, mégpedig az árverést/aukciót lebonyolító személyek technikája.
Biztosan neked is feltűnt, hogy az értékesítést levezénylő – legtöbbször- férfiak brutális sebességgel, szinte hadarva közvetítik az eladás menetét. De vajon miért beszélnek ilyen gyorsasággal?
Cikkünk erre a kérdésre kíván választ adni!
Magyarországon az aukció szó hallatán a műkincsek, festmények, ékszerek értékesítése jut eszünkbe, ám az észak-amerikai kultúrában a szarvasmarha eladásoktól a házértékesítésen keresztül egészen a használt cikkek kereskedéséig mindenhol alkalmazzák ezt a technikát.
Míg kis hazánkban az aukciós esemény közvetítése visszafogott és normál tempójú, addig az amerikai berkekben ennek egy különleges hangulata van.
Ezt a hangulatot hivatott kialakítani az aukcióvezetők technikája, mely az úgynevezett ‘Auction chant’ (aukciós éneklés/kántálás) nevet kapta.
Amerikában -mint sok mindennél- itt is minden az élményről szól. Amennyiben az árverés vezetők csak ott állnának, bemutatnák a felkínált árut és várnának, az túl snassznak, túlságosan unalmasnak bizonyulna. Ahhoz, hogy egy aukció élvezhető legyen, szórakoztatnia kell, hiszen csak így lehet elérni, hogy az emberek bekapcsolódjanak és költsenek.
És ehhez kell az ‘aukciós ének’, melynek ritmikája, gyorsasága többféleképp is hatással van a licitálókra.
Amennyiben azt gondolnánk, hogy a gyorsaság csak arra szolgál, hogy minél több árucikket, minél rövidebb idő alatt tudjanak értékesíteni, akkor tévedünk.
Bár a neves aukcióvezetők az általuk értékesített tárgyak árából körülbelül 5-10%-nyit kapnak fizetségül, az előadásmód nem saját zsebük dagasztásának érdekében ilyen sebes.
A gyors beszéd legfőképp arra hivatott, hogy sürgető érzést teremtsen. Fokozza az emberekben azt a készetést, hogy sietni kell, nem szabad lemaradni, meg kell kaparintani a hőn áhított tárgyat.
Másodsorban ritmikája/dallama a figyelem és az attrakció érzés megtartására szolgál, ez biztosítja a show érzetet.
De ne gondoljuk azt, hogy csak arról szól az egész, hogy valaki megtanul percenként 200-300 szót ledarálni és kiáll a közönség elé.
Amerikában olyan komolyan veszik ezt a szakmát, hogy 50 iskolában oktatják az ‘Auction chant’ technikáját, 27 államban pedig erre irányuló szakvizsga nélkül törvénytelen árverést vezetni. Az oktatás során 80 órában tanulnak az aukciózás jogi hátteréről, beszédgyakorlatokat tartanak, viselkedésformákat tanulmányoznak és etikával is foglalkoznak.
A marhaárverések vezetőinek saját versenye is van, az alábbi videóban megnézheted, milyen iszonyú sebességgel darálják a szavakat:
+ 1 vicces videó:
Ilyen az, amikor valaki zenei alapot kever egy marhaárverés-vezető előadása alá és ebből egy komplett rap szám keletkezik:
Reméljük cikkünk elnyerte tetszésed és megosztod ismerőseiddel is!
