Minden nap használod, de vajon tudod hogy jött létre? – Íme az emojik története!

4

Hosszú évszázadokon keresztül volt meglehetősen korlátozva az írott nyelv abban a képességében, hogy megfelelően képviselje a személyes kommunikáció árnyalatait, amely rengeteg gesztikulációval, arckifejezéssel, finom hangváltásokkal és eltérő ritmussal jár.

Manapság azonban akár már arra is képesek vagyunk, hogy a fejlett emojik segítségével komplett mondatokat osszunk meg másokkal egyetlen betű leütése nélkül, és már nem okoz problémát, hogy a hangulatjelek segítségével a leírt gondolatunkat kiegészítve érzékeltetni tudjuk, hogyan is értjük az adott szavakat/mondatokat pontosan!

De tudunk-e vajon bármit is az általunk átlagosan napi 17-szer használt jelecskékről?
Alábbi cikkünkben a hangulatjelek kialakulásának történetét vizsgáltuk!

Időszámításunk előttől a 800-as évekig

Az ókori időkben a legkevésbé sem az okozott fejfájást az embereknek, hogy a leírt szöveg mellett éreztessék az olvasókkal annak hangulatát, hiszen egészen a 7.-8. századig nem voltak ismertek a kis- és nagybetűk, az írásjelek és még a szavak közötti szóközöknek is teljes hiányában voltak.

1635 – Az írásban megmaradt első hangulatjel

Majdnem ezer évet kell előre haladnunk a a történelemben, de helyileg mégsem kell olyan messze mennünk, csupán a szlovákiai Trencsén városáig. A város akkori jegyzője, Ján Ladislaides jegyezte fel ugyanis a jelenleg ismert legrégebbi hangulatjelet, amit egy dokumentumon hagyott aláírása mellett.

1648- A hosszú ideig uralkodó, de végül a trónról letaszított története

A szlovákiai iratok felfedezéséig ugyanis sok-sok évtizeden keresztül volt a legrégebbi hangulatjel címének tulajdonosa az angol költő, Robert Herrick, akinek a To Fortune (A szerencséhez) című versében az alábbi mosolygós fej jelent meg:


Bár sokan a mai napig puszta elírásnak titulálják a dolgot, hagyjuk meg neki ezt a szép dobogós helyet listánkon.

1862 – az első kacsintós mosoly

Az irodalomtörténet szaktekintélyei szerint a továbbgondolt hangulatjelek első példánya is csupán egy elírásnak tudható be. 1862-ben a The New York Times jelentette meg az akkori amerikai elnök, Abraham Lincoln egy beszédének leírását, ahol egy zárójel mellé egy extra pontosvessző került legépelésre. A szöveget értelmezve (“taps és nevetés”) rengetegen úgy gondolják, a fura kis együttes szándékosan került így a szövegbe.

1881. március 30. – irányított írógépes próbálkozások

Az első átgondolt és valóban szándékosan megjelentetett emojikat azonban a legtöbben a Puck című amerikai humor-magazinnak tulajdonítják, akik négy különböző hangulat bemutatására alkalmas jelet tettek közzé és annak használatára buzdították az írói társadalmat:


1963 – a Smiley születése

A ma is aktívan használt és közkedvelt “smiley” megjelenésének semmi köze sincs a számítástechnika fejlődéséhez.
Csupán egy munkahelyi hangulat javítására szolgáló embléma megtervezésére kérték fel azt a Harvey Ballt, aki az ikonikus sárga alapon mosolygó arc tervezőjének mondhatja magát. A férfi elmondása szerint a karakter megálmodása nem tartott tovább, mint 10 perc, és sosem gondolta volna, hogy ekkora sikereket arat majd ezzel az egyszerű szimbólummal életében.

1982.szeptember 19. – a modern kori hangulatjelek születése

Mivel ‘Puck-ék’ írógépes törekvései nem lettek kedveltek a gyakorlatban, az írott emojik széles körben alkalmazható megvalósítására több mint 100 évet kellett várni.

A híres magánegyetem, a Carnegie Mellon egy számítástechnikával foglalkozó tudósa, Dr. Scott Fahlman a szarkasztikus üzenetek okozta belső sértődések elkerülése végett kezdte el forszírozni azt a gyakorlatot, hogy az intézet belső hálózatán közzé tett rövid üzenetekben alkalmazzák a “viccjelzőket”.
Bár kollégája, Leonard Hamey a: {#} karaktert javasolta a nevetés kifejezésre, mivel az szerinte úgy néz ki, mint két ajak közöttt a nevetés közben kilátszó fogak, Fahlman hajthatatlan volt és saját elképzelését favorizálta.

1982. szeptember 19-én, 11:44-kor Fahlman az alábbi üzenetet küldte el kollégáinak:

” Azt javaslom, hogy a viccet a következő karaktersorral jelöljük: : – )

Olvasd oldalt.

Valamint célszerű az olyan dolgokat, amelyek NEM viccesek, az alábbi karaktersorral ábrázolni: : – ( “

2003. június 1. – színre lép a Microsoft

Mivel más eszközökön, legfőképp a mobilok sms-üzeneteiben már terjedni kezdett a hangulatjelek használata, a 2000-es évek legnépszerűbb üzenetküldő programja, az MSN Messenger is megkapta első 30 hivatalos képecskéjét a 6. verzióban.

2011. október 12. – Bárhol/bármikor, minden platformon

Gondolnád, hogy egészen 2011-ig csak úgy lehetett az elküldendő szövegbe illeszteni az emojikat, hogy azokat karakterek beütésének segítségével, vagy speciális kódsorok megadásával érhetted el?
Manapság azonban már ez is pikk-pakk működik.
Az Apple ugyanis az iOS 5-ben már azt is lehetővé tette, hogy az iPhone-ok klaviatúrájáról közvetlenül is a szövegbe lehessen építeni az emojikat.

A hangulatjelek, emojik vagy emotikonok feljlődése, hívjuk őket bárhogy, innentől kezdve pedig már mindannyiunknak ismerős, hisz mindennapi használatban vannak 0-99 éves korig!

Amennyiben tetszett a cikkünk, ne felejtsd el megosztani ismerőseiddel is azt!