Nekünk, embereknek jólétünk szempontjából az alvás ugyanolyan nélkülözhetetlen, mint a napi megfelelő mennyiségű étel és ital bevitele. Az éjszakánként ajánlott nyolc órát azonban, nem mindannyian tudjuk betartani, hiszen alvási szokásaink is merőben eltérőek. Van, aki úgy alszik, mint akit fejbe vertek, de van, aki nem ilyen szerencsés. Forgolódik, többször felébred és nagyon nehezen alszik el.
Nem mi vagyunk az egyetlenek ezen a bolygón, akik alszanak, hisz házi kedvenceinknek is lételeme az alvás, ugyanúgy, ahogy a többi állatnak is a Földön. Ők is különleges lények, ez pedig alvási szokásaikban is megmutatkozik. Ezek a szokások furcsák, mégis csodálatosak, adott esetben pedig rendkívül viccesek. Cikkünkben bemutatjuk az állatok alvási szokásait a házi macskáktól egészen a zsiráfokig.
Macskák
A macskák átlagosan 13-14 órát, de vannak olyan fajok is, amik 16-20 órát is alszanak egy nap.
A nagymacskák nem éjszakai, hanem szürkületi és alkonyati állatok, ami azt jelenti, hogy hajnalban és sötétedéskor a legaktívabbak. A hosszú alvás genetikailag programozottnak tűnhet, ugyanis a háziasított macskák is sokat durmolnak. A fiatal és az idősebb cicák akár napi húsz órát is alvással töltenek, az újszülöttek pedig, kis híján a nap 24 óráját átalusszák. A 16 órás alvás a kevésbé vadászó hímekre jellemző, a vadászó nőstényeknek több pihenésre van szükségük.
Mivel a házi macskáknak nem kell élelemre vadászniuk, ezért napi 14-16 órát is lustálkodnak. Alvásuk nagy része viszonylag éber, mert a figyelmük nem lankad akkor sem, ha éppen szunyókálnak.
Kutyák
A kutyák szinte bárhol képesek elaludni, legyen az fotelban, fűtőtest előtt vagy akár evés közben, de leginkább a mi ágyunkban érzik a legjobban magukat. Átlagos alvásigényük napi 12-14 óra, de alvási szokásaik függenek az életkoruktól, méretüktől, életmódjuktól és egészségi állapotuktól is. Az emberével ellentétben a kutyák alvásperiódusa szakaszos is lehet, hiszen ők napközben is képesek aludni, például játék vagy séta után.
A kutyák alvási fázisai egy meghatározott sorrendben követik egymást. Az első a REM, vagyis a gyors szemmozgási fázis, ami alvásidejük 20-30 százalékát teszi ki. Ekkor az agyi tevékenységük hasonló az ébrenléthez, alvási pozíciójuk pedig olyan, hogy bármikor fel tudjanak pattanni ha a gazdinak szüksége van rájuk. Légzésük lelassul, a szívverés és a vérnyomás csökken és tíz perc után a REM szakaszba kerülnek. A REM-szakasz tipikus jelei a zárt szemhéjak alatt mozgó szemek, hangadás, mint a nyüszörgés, morgás vagy sírás és a végtagok is mozoghatnak. Ezt a szakaszt a non-REM követi, ami az alvás maradék 70-80 százalékát teszi ki. Ennek négy szakasza van: a szendergés, amiben lassul a szemmozgás, csökken az izomtónus, a felületes alvás, ahol az izmok ellazulnak és nincs szemmozgás, valamint a közép mély és a mély alvás, amikor testük valóban ellazul és pihen.
Elefántok
A szakemberek vizsgálatai és megfigyelései alapján minden emlős közül a vadon élő afrikai elefántok alszanak a legkevesebbet. Míg ők naponta mindössze két órát alszanak, az állatkertben élő állatok ennek legalább kétszeresét, vagyis 4-6 órát töltenek alvással. A megfigyelt egyedek egy része akár két napig is ébren volt, míg hatalmas távolságokat tettek meg a vadonban. A REM-fázisba pedig csak négy naponta jutnak el. Az elefántok nem talpon, hanem fekve szundítanak.
Delfinek
A kutatók kísérleteiből kiderült, hogy a delfinek a nap mind a 24 órájában éberek, vagyis még alvás közben is. A tengerbiológusok öt napon át figyelték a delfineket. A kísérletben két állatot figyeltek meg és 120 óra elteltével világossá vált, hogy a delfinek figyelme egy percre sem lankad. Ezek az állatok a fáradtság legkisebb jeleit sem mutatják.
A tengeri emlősök, mint például a delfinek, egyszerre csak agyuk egyik felével, féltekéjével alszanak, a másik ugyanis állandóan éber. Mivel rendszeresen levegőt kell venniük, a másik félteke dönt arról, mikor kell a felszínre emelkedniük. Orrnyílásuk a vízbe merüléskor teljesen lezárul. Tehát, a delfinek esetében mély alvásról egyáltalán nem beszélhetünk, ők még akkor is rendkívül éberek, ha alszanak.
Békák
A békák alvása tulajdonképpen nem létezik. A tudományos vizsgálatok megállapították, hogy a békák nem kerülnek olyan állapotba, ami megfelelne az alvás definíciójának. A békák csakis nyugalmi állapotba kerülnek, de alvásról ekkor sem lehet beszélni. Ezek a kis állatok rendkívül szívósak, akár tizenöt évig is élhetnek.
Albatroszok
Az albatroszok repülés közben is képesek aludni, még 25 km/órás sebesség mellett is, akár 42 percig. Ezek az állatok életük legnagyobb részét a tengerek és óceánok felett, repülve töltik. Az albatroszok kihasználják a légáramlatokat és azok sebességét. Alvás közben a REM-fázist is elérik, ekkor izmaik ugyanúgy ellazulnak, mint az emberé.
Kacsák
A kacsák képesek aludni a vízben, legyen az tó, folyó vagy patak, de a vízparton is kényelmesen elszundítanak. Alvás közben gyakran szárnytollaik alá dugják a fejüket, csőrüket. Alvásigényük rendkívül kicsi, elegendő napi 3-4 órát pihenniük. Alvás közben agyuk egyik fele továbbra is éber. A kacsák képesek pusztán egyetlen csukott szemmel aludni.
Zsiráfok
A zsiráfokat rendkívül nehéz alvás közben lencsevégre kapni, ugyanis nagyon, de nagyon keveset alszanak. A zsiráfok alvásigénye csupán napi harminc perc. Az 1950-es években a kutatók még úgy gondolták, hogy a zsiráfok egyáltalán nem is alszanak. Alvópózuk is rendkívül különleges, hosszú nyakuknak köszönhetően.
Szurikáták
A szurikáták gödrökben, barlangokban alszanak, méghozzá úgy, hogy az alfahím van legalul. Így teljes biztonságban van, hiszen a többiek testükkel védik őt. Emellett pedig a hideg éjszakákon melegen tartják őt és egymást is. A nyári forróságban az is előfordul, hogy kicsit szétszóródnak és a földfelszín felett töltik az egész éjszakát.
Rozmárok
A rozmárok csoportosan vagy egyedül is képesek aludni. Alvási szokásaik rendkívül érdekesek, ugyanis ezek az állatok akár 84 órát is ébren töltenek, majd 19-20 órát is képesek aludni, hogy bepótolják a lemaradásukat.
Denevérek
A denevérek téli álmot alszanak, ugyanis a hidegben a táplálékul szolgáló rovarok száma jelentősen lecsökken. Ilyenkor testhőmérsékletük a levegő hőmérsékletéhez közelít, légzésük és szívverésük lelassul, percenként mindössze egyszer-kétszer dobban. A téli álom 4-4,5 hónapig tart.
A denevérek nappal alszanak, alkonyatig. Fejjel lefelé csüngenek, ugyanis szárnyaik nem elég erősek ahhoz, hogy a földről a levegőbe emelkedjenek. Karmaik speciális kiképzésének köszönhetően csüngés közben nagyon kevés energiára van szükségük. Emellett a gravitáció gyors sebességnövelő, ami azt jelenti, hogyha bajt éreznek, azonnal eleresztik magukat.
Csigák
A csigák napja nem 24 órából áll, hanem 48-72 óra jelent számukra egyetlen napot. A különböző fényforrások nem befolyásolják őket és alvásmegvonás sem okoz nekik problémát. Amikor a csiga alszik, visszahúzódik a házába. A csigák nem rendszeres időszakonként alszanak. Az alvásidő általában 2-3 napig tart.
Medvék
A medvék az év felét átalusszák. A téli álom kezdete az időjárástól függ, de általában októberben visszavonulnak és csak februárban bújnak elő. Ilyenkor nagyon soványak, mivel egész télen nem esznek semmit. Nyárra viszont, összeszedik magukat, bőrük alatt zsírpárnákat növesztenek.
Csimpánzok
A csimpánzok együtt élnek, együtt kutatnak élelem után, együtt játszanak és együtt alszanak.
A majmok átalusszák az éjszakát, összegömbölyödve, ágakra csimpaszkodva vagy guggolva. Ez az alvási póz elősegíti, hogy bármikor készen álljanak a menekülésre. A majmok igyekeznek ásítással megfélemlíteni ellenségeiket. Egyes fajok naponta akár több, mint 18 órát is képesek alvással tölteni.
