A stressz eredetileg egy orvosi szakkifejezés volt, ami a szervezetnek az ingerekre adott nem specifikus válaszát jelöli. Mai értelemben viszont, tartós idegességet, folyamatos feszültséget jelent, ami általában egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció szervezetünk részéről. Abban az esetben viszont, ha a stressz állandósul, komoly egészségkárosító hatása van.
Napjainkban, rohanó életünkben számos olyan helyzetnek, dolognak vagyunk kitéve, ami, ha csak néhány percre is, de könnyedén stresszhez vezethet. Tanulás, munka, magánélet, bárhol előfordulhat, ha nem minden a terveink szerint halad és az élet akadályokat gördít elénk.
Ám a stresszről is tudunk néhány izgalmas és érdekes információval szolgálni, amiről eddig talán fogalmad sem volt.
A stresszt „néma gyilkosnak” nevezték, ugyanis magas vérnyomáshoz, szívbetegséghez, mellkasi fájdalomhoz is vezethet. Tévhit viszont, hogy a stressz hatására hajunk hullani kezd és megőszül, mivel ezek akár a stresszt okozó esemény után hónapokkal is jelentkezhet, tehát, nem közvetlen hatásról beszélünk.
2009-ben a legstresszesebb munkák a sebész, a kereskedelmi légitársaság pilóta, az újságíró, a számlavezető és az ingatlanügynök voltak. A legkevésbé stresszesnek pedig, a dietetikusok, a csillagászok, a rendszerelemzők és a szoftverfejlesztők munkája bizonyult.
Amerikában az első három legstresszesebbnek nyilvánított város Chicago, Los Angeles és New York.
A stressz az ember termékenységére is hatással van, ugyanis a nőknél befolyásolja a peteérést, az uraknál pedig, csökkenti a spermaszámot. A statisztikák szerint a stressz az okozója a meddőségi problémák harminc százalékának.
A Ming-dinasztia idején (1368-1644) Kínában stresszgolyókat készítettek, vasból, amiről úgy gondolták, hogy enyhíti a stresszt azzal, hogy a kéz bizonyos akupunktúrás pontjait nyomja.
A stressz fokozza a pattanások kialakulását, ugyanis zsírossá teszi a bőrt.
A kortizol stresszhormon a hasi zsírok felhalmozódását idézi elő, növeli az egyes zsírsejteket, amit a szakemberek „beteg zsírnak” neveznek.
A krónikus stressz rontja a gyermekek fejlődését azáltal, hogy csökkenti a növekedési hormon termelését az agyalapi mirigyben.
Egy 2009-es közvélemény kimutatta, hogy a legtöbb országban a stressz elsődleges oka a pénz. Legrosszabb a helyzet Malajziában, Kínában, Szingapúrban és az Amerikai Egyesült Államokban. A pénz legkevésbé hangsúlyos Oroszországban, Franciaországban és Olaszországban.
A stressz kifejezés a latin stringere szóból származik, ami szoros húzást jelent.
A tudósok úgy vélik, a stressz az evolúciós fejlődés része, mivel az emberek számára lehetővé tette a túlélést. Vagyis, a stressz növeli a tudatosságot és a fizikai teljesítményt is javítja.
Megváltoztatja a vércukor szintet, ami hangulatingadozást, fáradtságot és metabolikus szindrómát is okozhat, ami a szívroham és a cukorbetegség fő kockázati tényezője. A nevetés pedig, csökkenti a stresszhormonokat és az egészségjavító hormonok segítségével erősíti az immunrendszert.
A fekélyek, különösen a gyomorfekély kialakulását nem a stressz okozza, de súlyosbíthatja azokat.
Az étcsokoládé csökkenti a stresszhormonokat, a kakaó emellett pedig, gazdag antioxidánsokban.
A stressz növeli a korszülés kockázatát és veszélyezteti a magzat állapotát.
A stressz olyan hormonális változásokat idéz elő az emberi testben, amelyek csökkenthetik a libidót.
