Hazánkban évente sok kerékpárost gázolnak el az autósok, nem feltétlenül a saját hibáikból. Hogy miért mondjuk ezt? Nos, a válasz viszonylag egyszerű. Hiszen az autós hiába lassít a zebrák előtt, még akkor is, ha éppen nem várakozik ott gyalogos, ha egy kerékpáros hirtelen kihajt elé az úttestre. A zebrán átkelhet ugyan a biciklis, de mindennek megvan a maga rendje, módja.
„A törvény nem ismerete nem mentesít a büntetés alól.” Ezt mindannyian tudjuk, mégis sok esetben fittyet hányunk erre, legyen szó bármiről. Nos, a KRESZ is éppen ilyen, ugyanis nemcsak az köteles ismerni a közlekedési szabályokat, akinek jogosítványa van, hanem a gyalogosok és a kerékpárosok is. Nekik ugyan nem kell vizsgát tenni, de saját biztonságuk érdekében tudniuk kellene, hogy mikor és kivel szemben van elsőbbségünk és bizonyos helyeken hogyan kell cselekedniük. A KRESZ pedig, magában foglalja a kerékpározás szabályait is.
Mi a szabály a zebrán? Hajtva vagy tolva?
A KRESZ egyértelműen kimondja, hogy a gyalogos-átkelőhelyen csak a kerékpárt tolva szabad áthaladni. A zebrán a biciklis is csak gyalog közlekedhet. Vagyis, le kell szállnia a járműről és át kell tolnia azt a másik oldalra. Ha nem így cselekszik, akkor a rendőr megbüntetheti.
„A KRESZ a járművek, így a kerékpárosok tekintetében keresztben az úttesten, a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen való áthaladást mint közlekedési magatartást nem ismeri, így nem is szabályozza” – mondta el az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata.
Aki kerékpárját hajtva halad át a zebrán nemcsak a közlekedési szabályokat sérti meg, hanem személy-és vagyonbiztonságot is veszélyeztet, valamint másokat zavar a nyugodt közlekedésben. Így a szabályszegés szankciót von maga után.
Az illető megúszhatja szóbeli figyelmeztetéssel is, de akár öttől tízezer forintig terjedő pénzbírságot is kaphat. Szabálysértési eljárásban pedig, ez az összeg elérheti akár a százötvenezer forintot is.
A piros jelzés nemcsak az autósokra vonatkozik.
A jelzőlámpa piros fénye nemcsak az autósoknak parancsol megálljt. Vonatkozik a gyalogosokra és a kerékpárosokra is. A piroson áthaladni szigorúan tilos, hiszen rendkívül balesetveszélyes, ez pedig azt jelenti, hogy bizony büntethető is.
„A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék piros jelzésén történő áthaladás a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontjában foglalt rendelkezés alapján közigazgatási bírsággal sújtandó. A bírság összege 50 ezer forint – tette hozzá az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata.
Léteznek viszont, olyan gumiszabályok, amik nem ennyire konkrétak, ugyanis csak az adott helyzetben mérlegelhetők. Természetesen a főúton biciklivel közlekedni egyáltalán nem veszélytelen, ugyanakkor a járdán való biciklizés sem megoldás a problémára, hiszen ott a járókelők is veszélybe kerülnek.
Biciklizhetünk-e járdán?
A KRESZ úgy fogalmaz, hogy amennyiben az úttest a kerékpáros közlekedésre alkalmatlan, akkor a járda használható, de csakis ebben a helyzetben. De, ki dönti el, hogy az úttest alkalmas-e vagy sem? A rendőrség így nyilatkozott az ügyben:
„A rendőrség nincs felhatalmazva arra, hogy jogszabály-értelmezésbe bocsátkozzon. Azt, hogy mi minősül kerékpáros közlekedésre alkalmatlannak, egyedileg kell mérlegelni, az adott körülmények figyelembe vételével.”
A biztonságos közlekedés érdekében a rend őrei javasolják a fényvisszaverő vagy láthatósági mellényt és a sisakot is.
„A kerékpárosok közlekedése során lakott területen kívül 50 km/h sebességhatár alatt is, valamint lakott területen is ajánlott a fejvédő sisak használata, valamint lakott területen is javasolt a fényvisszaverő mellény, ruházat viselete. Az előzőeken túlmenően a közlekedési szabályok maradéktalan betartása szintén a biztonságos közlekedést szolgálja.”
