Életünk során legalább egyszer voltunk olyan helyzetben, melyben nem a logika vezérelt bennünket, például 3 órán át gondolkodtunk azon mit vegyünk fel, vagy a szupermarketben cikáztunk egyik sorból a másikba, mert nem tudtuk megbecsülni, hogy melyik lesz a gyorsabb, de mihamarabb sorra akartunk kerülni. Természetesen ez csak néhány a sok közül, és a legtöbb ember is ugyanúgy csinálja. Viszont ezeknek a furcsa viselkedési formáknak tudományos magyarázata is van, amiket ma elhoztunk nektek, hogy megismerkedhessetek velük. Lássuk hát:
1, Néha annyira túlteng a szeretet az emberekben, hogy beleharapnak másokba.
A szülők rendszeresen azt mondják gyermekeiknek, hogy olyan aranyosak, meg tudnák őket enni. A tudósok úgy válik ez a dopamin hormon miatt van. A gyerek illata ugyanolyan hatást kelt a szülőkben, mintha egy ínycsiklandozó ételt illatolnának meg. Ez beindítja azt a vágyat, hogy beléjük harapjon. Egy másik elmélet szerint azonban ez a játék és a kommunikáció egyik eleme. Az állatok néha egymást harapdálják, hogy bizalmukat és együttérzésüket fejezzék ki. Na az emberek ugyanezt teszik. Vannak esetek, mikor ez olyan szinten megszállottsággá növi ki magát, hogy az ember nem mást, hanem saját magát kezdi el harapdálni. Ezt viszont szakember segítsége nélkül nem lehet megszüntetni.
2, Mindannyian aboulomaniaban szenvedünk életünk során.
Az aboulomania egy olyan mentális betegség, amikor a „beteg” kórosan határozatlan. Sokan nem tudják, de vannak olyan emberek, akik órákat, sőt napokat képesek egyetlen dolog kiválasztásával eltölteni. Előfordul, hogy a legalapvetőbb döntések meghozatala is nehezükre esik. A pszichológusok azt javasolják, hogy érme feldobással döntsék el a dolgaikat.
3, Ha sorban állunk nem a józan ész vezérel minket.
Ryan Buell szerint az emberek nem szeretnek utolsók lenni, ezért 20%-kal elégedettebbek, ha az utolsó előttiként állnak a sorban. Az izraeli tudósok elmélete szerint az emberek, az előttük álló személyek és a vásárolt termékek alapján becsülik meg a sor gyorsaságát. Ennek köszönhető, hogy olykor irracionálisan viselkednek, és azt a sort választják ki, ahol kevesen állnak és kevés terméket vásárolnak.
4, Edzés közben beszédesebbek vagyunk.
A legjobb módja annak, hogy megtudd valaki más titkát, ha edzés közben beszélgetsz vele. A fizikai erőkifejtés és a szélsőséges események a pulzusszám növekedéséhez és a légzés gyorsulásához vezethet. Az agy ilyenkor úgy reagál, hogy a maradék energiát a pulzus lelassítására fordítsa, és növelje a vágyat a kommunikációra. Yona Berger professzor szerint, az őseink vészhelyzet esetén megosztották a titkaikat arról, hogy lehet a potenciális veszélyforrást likvidálni. Annak érdekében, hogy megtudd mások titkait, faggasd őket akkor, mikor edzenek.
5, Néha olyan erősen hiszünk valamiben, hogy mi magunk pusztítjuk el azt.
Minél jobban reménykedünk valamiben annál nagyobb esély van arra, hogy bekövetkezik. Nos, ez nem pontosan így van mert előfordul, hogy minél jobban hiszünk valamiben, akkor pont az ellenkezője fog megtörténni a dolognak, vagyis mi magunk pusztítjuk el. Például a járművezetők néha olyan magabiztosak, hogy könnyedén megfeledkezhetnek magukról ezáltal pedig növelik annak esélyét, hogy balesetet okoznak.
6, Egyes intézményekben az érzékeink között szorongáskeltő állapotot idéznek elő a nyereség növelése érdekében.
Észrevetted már, hogy az éttermekben és a kávézókban a TV-ben egy videoklip megy, de a zene vagy dallam, ami alatta szól nem hozzá tartozik? Nos, el kell mondanunk, hogy ez egy trükkös marketingfogás. Amikor az érzékeinket különböző információk, ingerek érik tudat alatt elkezdünk szorongani. Ez egyfajta riasztásnak számít, mely során szükségünk van annyi energiára, hogy a „veszélyt”, „problémát” el tudjuk hárítani. Ennek tükrében pedig több ételt fogunk rendelni.
7, Akkor is mosolygunk és bólintunk, ha nem értjük az adott helyzetet.
Képzeld el azt a szitut, mikor a barátod beszél hozzád, de nem hallod, ezért megkéred, hogy ismételje el, ám másodjára sem figyelsz rá, ezért megint nem hallod mit mond. Ilyen helyzetben 100 emberből 98 úgy mosolyog és bólogat, mintha értették volna a szavait.
David Dunning és Justin Kruger szociálpszichológusok úgy vélik, hogy bár az emberek jól ismerik a világ dolgait, a beszélgetés témájából mégsem értenek semmit, mert a tudás és a tudatosság két különböző dolog.
