220 ezer forintra emelné az EU a minimálbért Magyarországon.

2

Az Európai Bizottság élére új vezető került, Ursula von der Leyen személyében, aki támogatja az egységes minimálbér bevezetését Európában. Természetesen ez a hír nem újkeletű dolog, csak most van, aki határozottan felszólaljon a témában.

Az Európai Parlament DK-s alelnöke, név szerint Dobrev Klára bejelentette, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke támogatja az egységes minimálbér bevezetését Európában, így többek között Magyarországon is. Ez a hír persze nem lepte meg az alelnök asszonyt, hiszen Ursula már többször szóvá tette, hogy hivatalba lépésének első 100 napjában olyan jellegű javaslatokkal fog előállni, mely Európa összes munkavállalója számára igazságos minimálbért fog biztosítani. Ha ezt számok formájában mondanánk el, akkor az ígért összeg kb. az átlagbér 60-70%-át tenné ki.

A jelenleg bruttó 149.000 forintot Ursula, illetve az Európai Bizottság 218.879 forintra emelné fel, azért. hogy megfeleljen a 60%-os elvárásnak. Szóval, akik most nettó 99.085 forintot visznek haza, azok 145.555 forintos fizetést tudhatnának maguknak. Ennek tükrében a minimálbéren dolgozó alkalmazottak, 47.000 forinttal több pénzből gazdálkodhatnának az adott hónapban, ami jelentősen megnövelné életszínvonalukat és nem kellene attól rettegniük, hogy nem lesz pénzük a hónap végén.

Statisztikai adatok alapján a jelenlegi nettó minimálbér összege sajnálatos módon még ahhoz sem elegendő, hogy egy család szűkösen megéljen. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, a viszonylag normálisnak mondható élethez minimum 105.700 forintra lenne havi szinten szükség.

Ha a jelenlegi létminimumhoz hasonlítanánk a nettó jövedelmeket, akkor nagyjából hasonló eredmények jönnének ki. Tény, hogy 2014 óta nem hozzák le a létminimumról szóló adatokat, ám a Policy Agenda minden egyes nyáron közli a felmérések eredményeit. Az adatokból kiderült, annak ellenére, hogy az utóbbi három évben 33%-kal nőtt a minimálbér, a létminimum összege pedig 7,7%-kal sajnos nem sikerült elérni a létminimum értékét. A tavalyi évben a nettó minimálbér 3050 forinttal kevesebb volt, mint a megélhetéshez szüksége minimális összeg.

Az adatok arról is beszámoltak, hogy Európában Magyarországon van az egyik legalacsonyabb minimálbér. Az Eurostat szerint azzal, hogy az utóbbi években emelkedett a minimálbér, igazság szerint nem mentünk semmire. Azon tagországok között, akiknél “valid” fogalom a kötelezően adandó legkisebb bér, Magyarországé a negyedik legkevesebb minimálbér. Ha ezt az összeget euróra számítanánk át, akkor Magyarországon 464, Romániában 446, , Lettországban 430, Bulgáriában pedig 286 eurót keresnek ezek az emberek.

Amennyiben az Eurostat egy másik statisztikai táblázatát vesszük figyelembe, akkor már viszonylag előnyösebb képet kapunk arról, hogy a minimálbér a bruttó átlagbér hány százalékának felel meg

Hazánk középmezőnybe tartozik, ha euróban számolva 41 százaléka a magyar bruttó átlagnak a minimálbér. Igazság szerint hat tagállamban semmilyen negatív következménnyel nem járna, ha bevezetnék az európai minimálbért, legalábbis akkor ha nem veszik túlságosan is szigorúan a 60%-t. Jelenleg a görögök vannak a legjobb helyzetben, mivel az ottani bruttó minimálbér 91%-t éri el.

Ez az arány a briteknél – 62%;

portugáloknál – 60%;

hollandoknál, horvátoknál 58%;

spanyoloknál 56%

A munkavállalóknak ez kedvező, ám a munkáltatóknak már kritikus pont lehet.

A munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek között óriási csatározások szoktak folyni a kötelező minimálbér emelés miatt. A munkavállalók természetesen örülnének a nagy mértékű emelésnek, ám ezt a munkáltatókról már nem lehet elmondani, hiszen utóbbiak ennek költségvonzatára is gondolnak. Amennyiben egy lépésben történne meg a fent említett emelés, akkor rengeteg kisebb cég kerülne veszélybe. Sajnálatos módon egy kisebb vállalkozás nem tud annyi pénzt kitermelni, hogy fenn tudja tartani a növekvő bérköltségeket. Ebből kifolyólag pedig valószínű újra fellendülne a szürke illetve a feketefoglalkoztatás, sőt ha munkaerő-igényes ágazatról van szó, akkor akár teljes bukáshoz is vezethet a dolog. Hasonló esetre olt már példa a 2000-es évek elején. Akkoriban olyan mértékű költségnövekedés lépett érvénybe, mely óriási hatással volt a textiliparra, melynek következtében rengeteg vállalkozás volt kénytelen lehúzni a rolót.

SHARE
Previous articleL.L. Junior volt felesége többször is rosszul lett három éves fia temetésén.