Talán eszünkbe sem jutna, de az országok zászlói számos információt tartalmaznak, amik sokkal összetettebbek és érdekesebbek, mint gondolnánk. Amikor megnézünk egy zászlót, értékeljük a színét, formáját és mintázatát, de nem gondolunk arra, hogy milyen módon készült és miért pont olyan, amilyen. Cikkünkben olyan tíz fontos és elképesztő ténnyel szolgálunk a világ zászlóiról, amiket eddig talán nem is tudtál.
Mindannyian tudjuk, hogy a zászló egy rúdra rögzített, meghatározott színezésű és mintájú textil. Általában téglalap alakú, de ettől függetlenül más formák is jelen vannak. Rendeltetése eredetileg katonai volt, célja pedig a csapatok azonosítása és vezetése volt. Jeladásra még napjainkban használnak zászlókat, például a hajózásban vagy a vasúti közlekedésben. Trikolórnak nevezzük a három különböző sávból álló zászlókat. Ilyen például hazánk zászlaja, a francia vagy az olasz nemzeti lobogó is.
Már a legelső civilizációk is használtak a zászlóhoz hasonló szimbólumokat, a modern megjelenés körülményei azonban, még ma sem tisztázottak. A mai zászló ősének a Római Birodalomban használt vexillumot tartják, de más nézetek szerint a zászló kínai eredetű. A középkorban pedig, már a vezetők megkülönböztetésére szolgált. Európában a lovagok, Japánban a szamurájok, Kínában pedig a tábornok alkalmazták őket.
A nagy felfedezések idejétől a zászlók a hajók nemzetiségét jelölték és ezeket tekintik a mai nemzeti zászlók őseinek. A 17. századtól pedig, már nemcsak a nemzetiség, hanem a csapatok jele is volt a lobogó. Innentől kezdve a zászló megszerzése és a győzelem fogalma összefonódtak.
A zászlóvivők feladata rendkívül nehéz volt és a zászló cipelése hatalmas gondot okozott, ezért az első világháború után már csak ünnepi alkalmakkor használják a lobogókat.
A világ egyetlen olyan zászlaját, aminek nem négy oldala van, Nepál birtokolja.
Nepál zászlaja két háromszög alakból áll, amit gyakran pennonnak vagy pennannak neveznek. Ezeket egymásra rakták és így alakult ki a zászló alakja. 1962-ben lett ez az ország hivatalos nemzeti lobogója. A bíborvörös háttér a bátorságot ábrázolja, a kék sáv pedig a békét jelképezi.
A zászlóban két szimbólum van, a nap és a félhold.
A világon csak két négyzet alakú zászló létezik.
A világ 193 szuverén zászlajából 190 téglalap alakú, így csak három zászló alakja tér el ettől. Nepál lobogója, amit már említettünk, valamint Svájc és a Vatikán zászlói.
A Vatikán zászlaját 1929. június 7-én fogadták el, ami félig sárga vagy arany és félig fehér, jobb oldalán pedig Vatikán címere látható.
A következő Svájc nemzeti lobogója, amit gyakran a Vöröskereszt által használt orvosi zászlóval kevernek össze. Ez egy piros négyzet a közepén egy fehér kereszttel. Svájc zászlaját 1889 óta használják. A fehér kereszt a kereszténységet jelképezi, a piros háttér pedig a hitet fenntartó elveszett vért jelenti. Maga a zászló a szabadság és a becsület jelképe.
A zászlón használt szimbólumoknak általában különleges jelentése van.
A zászlókon sok univerzális szimbólum található. Ezek a nap, a hold, a csillagok, a kereszt, a háromszögek és a négyzetek. Ezen szimbólumok az egyes országok számára fontos jelentéssel bírnak.
Japán a felkelő nap országa néven ismert, a zászlójukon lévő kör alak a napot jelképezi.
A csillag és a félhold
Először az Oszmán Birodalom használta ezt a szimbólumot, de emellett sok iszlám ország, mint például Azerbajdzsán, Törökország, Tunézia és Malajzia zászlaján is megjelenik. A csillag és a félhold az iszlám államot képviseli, valamint azok az országok tüntetik fel zászlajukon, ahol ezt a vallást követik. Természetesen ez nem törvényszerű, hiszen az adott ország dönti el, hogy milyen legyen a nemzeti lobogó.
Kereszt
A kereszt több ország nemzeti lobogóját is díszíti. Általában a valláshoz vezethető vissza, ugyanis a kereszténységet képviseli. Láthatjuk Anglia, Norvégia, Svédország és Dánia zászlaján is. Emellett a skandináv nemzeti lobogókon is megtalálható a kereszt, amely szintén a kereszténységre utal. A kereszténység ábrázolására más szimbólumokat is használnak, de a kereszt a leggyakoribb.
Állatok
Vannak országok, amiknek lobogóján különböző állatok láthatók, bár a legnépszerűbb a madár. Ecuador zászlaján az Andok madara található, amit Condornak neveznek. Egyes országok az oroszlánt részesítik előnyben, ami a bátorság és az erő szimbóluma. Emellett előfordulnak nem létező, kitalált állatok, mint például a sárkány vagy a kétfejű sas Albánia nemzeti lobogóján.
A zászlókhoz használt színek gyakran kapcsolódnak az ország történetéhez.
A világ legtöbb országának zászlaján hasonló színek találhatóak. Az elsődlegesek mégis a vörös, a kék, a sárga vagy éppen a fehér és a zöld.
Vörös
A vörös vagy piros szín gyakran a rossz dolgokhoz társítható, mint például egy elvesztett csata. Ez a szín az emberek szenvedését jelképezi, azt, hogy az ország lakossága a történelem során rendkívül bátor és erős volt.
Kék
Gondolhatnánk, hogy a kék szín az ég vagy az óceán színe. Néhány esetben azonban, a kék szín használata ennél mélyebb jelentéssel bír. A szabadság és a béke szimbóluma.
Sárga vagy arany
Hosszú idő keresztül a sárga vagy az arany a gazdaság jelképe volt. Ennek oka, hogy a fény, az energia és a gazdagság összekapcsolható a nappal.
Zöld
A zászlókon megjelenő zöld szín az országok virágzó mezőgazdaságát képviseli, ugyanakkor a fiatalosság és a remény szimbóluma is.
Fekete
A fekete nem gyakori szín, legalábbis a zászlókon. Ha mégis megjelenik rajtuk, akkor etnikai örökségről, az ellenség legyőzéséről van szó. Ugyanakkor a halál és a gyász szimbóluma is.
A lila a legritkább szín, ami a zászlókon megjelenik.
A lila szín csak a világ két zászlaján található meg. A lila szín a gazdagságot képviseli, manapság talán éppen ezért nem használják. A két ország, aminek zászlaján megjelenik a lila szín, Nicaragua és Dominica.
A lila szín választásának oka maga a lila festék, az ugyanis korábban, a történelem során nagyon drága volt és beszerzése sem volt egyszerű feladat. Ezért más színek sokkal kedvezőbbek voltak. Nicaragua és Dominica nemzeti lobogói az 1900-as évek végén készültek.
Belize zászlajában több szín van, mint a világ bármely zászlóján.
Számos bonyolult formatervezésű zászló létezik, ami sok színt tartalmaz, de azt nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy annyi színes zászló van a világon, hogy nagyon nehéz megmondani, melyik a legszínesebb. Belize lobogóján összesen tizenkét szín van. A zászló kék, közepén fehér körrel, amiben a címer is helyet kapott, tetején és alján pedig piros sávok találhatók.
A nemzeti lobogót 1981. szeptember 21-én fogadták el.
Dániában található a világ legrégebbi zászlaja.
A zászlók az országok fejlődésével változnak, változhatnak. Dánia nemzeti lobogója viszont, 1625 óta teljesen ugyanolyan. A formatervezés még 1219-ben készült el.
Dél-Szudán zászlaja a legújabb a világon.
A lobogó elfogadására 2010. július 9-én került sor. A polgárháború lezárása után készült, bár a zászló már 2005-ben létrejött, de csak Dél-Szudán függetlenné válása után, 2011-ben tették hivatalossá.
A zászlóban a vörös a vér színe, a zöld a természeté, a fekete pedig az embereket jelképezi. Emellett a kék a Nílus folyó szimbóluma, a sárga pedig az egységet képviseli. A színek között fehér csíkok vannak, mik a béke jelképei.
Három különféle típusú zászlócsoport létezik.
A zászló minden országban egyedi, de ettől függetlenül vannak következetes minták és színek is. Azt már említettük, hogy az iszlám országok gyakran használják a csillagot, a holdat vagy a félholdat, ami vallási meggyőződésük ábrázolása.
Három fő kategória létezik az országok csoportosítására, amelyek ugyanazokat a színeket használják zászlóikon.
Pánszláv színek
Ezek azok a zászlók, amik vörös, fehér és kék színeket használnak. Leginkább Kelet-Európában találkozhatunk ilyen színekkel, mint Horvátország, Csehország, Oroszország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia nemzeti lobogóján.
Pánafrikai színek
Az ebbe a kategóriába tartozó országok lobogóin a piros, a sárga és a zöld színek láthatók. Ezek az afrikai származásra utalnak.
A kategória országai: Benin, Kamerun, Kongói Köztársaság, Etiópia, Ghána, Guinea, Guyana, Mali, Mozambik, Szenegál, Togo, Zambia és Zimbabwe.
Pánarab színek
Ezek a zászlók a fehér, a piros, a zöld és a fekete színekben pompáznak.
Ezek az országok általában a Közel-Keleten találhatók, mint Irak, Jordánia, Kuvait, Szudán, Szíria, Egyesült Arab Emírségek és Nyugat-Szahara.
A világon négy zászló létezik, ami lőfegyvereket tartalmaznak.
Ezek a színek, szimbólumok és formák az ország történetét ábrázolják. A fegyverek a háború vagy a harc jelképei, amiket béke követ.
Számos emblémában vagy címerben vannak olyan elemek, mint a nyilak, ágyúk, kardok, pajzs, lándzsa és így tovább, de csak négy zászlón szerepelnek lőfegyverek.
Mozambik
Mozambik zászlaján egy könyv tetején lévő gépfegyver látható. A lobogót 1983. május elsején fogadták el, a puska pedig az ország védelmét és éberségét jelenti.
Guatemala
Gutemala nemzeti lobogóján két puska keresztezi egymást egy papírtekercs mögött, ami szintén sz ország védelmére utal. Az országban 1871-ben fogadták el a lobogót.
Haiti
A Haiti zászlaján lévő fegyverek ábrázolása különbözik Mozambiktól és Guatemalától. A függetlenség jelképei ezek. Ezt a zászlót 1986. február 26 óta használják.
Bolívia
Bolívia zászlaján a címer hátterében található két lőfegyver, melyek a védelem jelképei. A zászlót eredetileg 1851-ben fogadták el.
Bónusz: Magyarország zászlói
Hazánk zászlaja országunk hivatalos állami jelképe, valamint a magyarság nemzeti jelképe is. A magyar nemzeti lobogót három egyenlő szélességű piros, fehér, zöld vízszintes sáv alkotja. Ez azonban, nem volt mindig így.
A fehérhez és a piroshoz csak a 15. század második felében került hozzá a zöld szín. Ez a színkombináció először a függőpecsétek selyemsodratában jelent meg és szerepelt a 16. századi zászlókon és egyéb tárgyakon is. A magyar nemzeti színek a magyar királyok koronázásán jelentek meg először.
A Habsburg-ház hivatalos lobogója a fekete-sárga vízszintes sávos zászló volt.
A piros és fehér mellé a zöld színt József nádor első felesége, Alekszandra Pavlovna javaslatára csatolták hozzá.
Mária Terézia királynő rendelkezései alapján a törzszászlókat három színből állították össze, 1743-ban. 1794-ben pedig, Martinovics Ignác vallomásában fejtette ki a hármas szín összeállítást és bevezetését kérte a zöld-fehér-vörös színeknek.
A mai értelemben vett trikolor megalkotása, a francia forradalom hatására, a radikális értelmiséghez fűződik, az 1848-as áprilisi törvényekben pedig, szentesítették használatukat.
A 19. századi értelmezés szerint a piros sáv az erő, a fehér a hűség, a zöld szín pedig, a remény szimbóluma volt. Ekkor ez a zászló még nem terjedt el, de már 1848 előtt jelen volt. A piros-fehér-zöld színt csak ezután ismerték el hivatalosan is és 1848-49-ben már polgári zászlóként használták.
A szabadságharc leverése után azonban, tiltott jelkép lett. 1867-től hivatalos állami zászló lett, illetve 1945-ig kis címer is megjelent a lobogó közepén. 1946. február 1. és 1949. augusztus 20. között a Szent Korona nélküli címer volt, amit Kossuth-címernek neveztek, majd 1949 augusztusa és 1956 októbere között népköztársasági címer szerepelt a zászló közepén, amely Rákosi-címer nevet kapta. A forradalom ideje alatt a lázadók kivágták a címert a zászlóból, így jött létre a lyukas zászló.
Hazánk zászlaja a rendszerváltáskor sem változott, maradt a piros-fehér-zöld színkombináció. Nemzeti lobogónk állami és polgári használatát egy 2011-es törvény szabályozza, aminek értelmében Magyarország zászlajának nem hivatalos változatában szerepel a címer, annak közepén. Ezt a változatot azonban csak az arra jogosult személyek használhatják, mint „az Országgyűlés, az országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Alkotmánybíróság tagja, az országgyűlési biztosok, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a Kormány, a Kormány tagja, a fegyveres erők, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a bíróság, az ügyészség, a rendvédelmi szervek és a közigazgatási feladatot ellátó szervek, továbbá ezek hivatalai, illetőleg a felsoroltak képviseletére jogosult személye”.
A magyar lobogó méretarányai nem meghatározottak, a különböző területeken, különböző arányok vannak megadva.
A hivatalos állami ünnepségeken általában az összes korábbi, magyar történelmi zászlót is felvonultatják. 2014 decemberében az Országgyűlés március tizenhatodikát a magyar zászló és címer napjává nyilvánította.
Néhány állami és polgári zászló Magyarországon
Árpád-házi fejedelmi zászló a 10. században.
Árpád-házi királyi zászló a 11. század második felétől.
Árpád-házi királyi zászló a 12. század végén.
Hunyadi Mátyás királyi zászlója.
Hazánk zászlaja a 18. századtól.
Polgári zászló a reformkor és szabadságharc idején.
Magyarország állami zászlaja 1848–1849 és 1867–1869 között.
Magyarország állami zászlaja a népköztársaság alatt (1918–1919).
Magyarország állami zászlaja 1919–1946 között.
1946–1949 és 1956–1957 között használt állami zászló a „Kossuth-címerrel”
1949–1956 között használt állami zászló a „Rákosi-címerrel”.
Az 1956-os forradalom alatt használt polgári zászló, amiből kivágták a „Rákosi-címert”.
1957–1989 a Magyar Népköztársaság állami zászlaja.
A Magyar Köztársaság állami zászlaja 1990-től.
